Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A családvédelmi akciótervvel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - FÜLÖP ATTILA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára
1229 A rehabilitációs szolgáltatás keretein belül megtanítják a klienseknek a közlekedést, a háztartásvezetést, az informatikai eszközök használatát vagy a Brailleírást és más olyan kvalitásokat, amelyek me gkönnyítik a mindennapokat. A törvényjavaslat 16 éves kortól biztosítja ezt a lehetőséget, hogy a látássérült személy az ország bármely területén egyenlő feltételekkel juthasson térítésmentesen a szolgáltatáshoz. A második módosítás a gyodra és az ápolási díjra vonatkozik, méghozzá az adminisztráció könnyítésére. A családtagjaikat ápoló és gondozó hozzátartozók megbecsülése fontos, ezért az ezen tevékenységet végzők támogatása, családjaik szociális biztonságának erősítése érdekében az elmúlt évek során is t öbb pozitív intézkedést hozott már a kormány, 2019ben bevezetésre került a gyermekek otthongondozási díja, illetve döntés született arról, hogy az ápolási díj minden évben meghatározott mértékben emelkedjen 2022ig. Célunk továbbra is az, hogy a gyodban é s az ápolási díjban részesülők érdekében eddig megtett intézkedések folytatásával a beteg gyermekeikről, szüleikről gondoskodó hozzátartozókat fokozatosan támogassuk. Ennek keretében adminisztrációs terhek csökkentésére teszünk javaslatot ebben a jogszabál yban. Egyrészt a gyod vagy ápolási díj igénylése iránti eljárásban kiállított, legalább még egy évig hatályos szakvélemény elfogadható lesz az ápolási díj iránti új eljárásban, továbbá, ha az ügyfél a gyodkérelmének elutasítását követő 30 napon belül ápolá si díjat szeretne igényelni, akkor az ápolási díj iránti jogosultság a gyod iránti kérelem benyújtásának időpontjától jár. Tehát ez egy kedvező módosítás jelent. A harmadik pontban informatikai támogatás bevezetése. A szociális gyermekvédelmi területen ket tő új informatikai rendszer bevezetésére tesz javaslatot a törvény. Az egyik a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű informatikai, a másik pedig a javítóintézetekben, az ottani szakszolgálatásban javítóintézeti informatikai rendszer bevezetése. Ezzel a meglá tásunk szerint korszerű és már nélkülözhetetlen informatikai feladatellátással lehet a hatékonyságot növelni, a jogalkalmazást pedig egységesíteni. Ezek a rendszerek 23 ezer gyermek és felnőtt gondozását, az ott dolgozó 5200 szakember munkáját fogják segít eni. Negyedik módosításként kiemelném módszertani intézmények kijelölésének lehetőségét az egyházak vonatkozásában, és a finanszírozás szabályainak módosítását, egyszerűsítését. A törvényjavaslat személyes gondoskodást érintő módosításai közül kiemelendők azok, amelyek az egyházak szociális ellátórendszerben való szerepvállalásának növelését szolgálják. Ennek érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy egyházi módszertani intézménnyé kijelölhető legyen a nemzetközi szerződés alapján egyházi kiegészítő támogatásban részesülő nem állami fenntartó is. Továbbá segítséget szeretnénk abban is nyújtani, hogy rugalmasabb legyen a finanszírozási rendszerbe történő befogadás szabályrendszere. A módosító rendelkezés biztosítja, hogy az egyházi fenntartók egyszerűb ben szerezzenek jogosultságot a finanszírozásra, ha ellátási szerződéssel látnak el önkormányzati szociális feladatot, vagy más fenntartótól vesznek át ilyen feladatot. (16.00) Az ötödik fontos elemként szeretném kiemelni a támogatott lakhatás bevezetését a gyermekvédelemben. A gyermekvédelmet eddig is kifejezetten és előtérben támogatta a kormány, gondoljunk csak arra, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetésre került 2014ben, vagy hogy a jövő év január 1jétől nevelőszülői gyedet, új csa ládtámogatási formát tudnak igényelni a nevelőszülők. De fontos az is, hogy a gyermekotthonok és a nevelőszülők között legyen egy új - mint otthont nyújtó - ellátási forma, ez a támogatott lakhatás formája, amely reményeink szerint segítséget fog jelenteni azoknak a gyerekeknek, akik különleges szükségletűek vagy kettős szükségletűek, és több erőfeszítésre, támogatásra van szükségük. (Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
