Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - A 2020. év Zrínyi Miklós-emlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz)
1209 A 2020. év Zrínyi Miklósemlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig Most pedig, tisztelt Országgyűlés, soron következik a 2020. év Zrínyi Miklósemlékévvé nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája a lezárásig. A Németh Szilárd István, Kósa Lajos, Pánczél Károly, Ágh Péter, Halász János, Hubay György, Fenyvesi Zoltán, Zsigmond Barna Pál, Fidesz, valamint Nacsa Lőrinc, Földi László, Aradszki András, Simicskó István, Vejkey Imre, KDNP, képviselők által benyújtott előterjesztés H/8035. számon a parlamenti informatikai hál ózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Németh Szilárd István képviselő úrnak, az előterjesztőnek. Parancsoljon! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz) , a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Zrínyi Mik lós kiemelkedő magyar hadvezér, katonai gondolkodó és személyiség, aki munkásságával és tetteivel maradandó nyomot hagyott a magyar történelemben és irodalomban. Birtokai a három részre szakadt Magyarország Habsburgok uralta részén, az oszmán területek szo mszédságában feküdtek, így egészen fiatalon meg kellett ismerkednie a kardforgatás, a lovaglás és a hadvezetés fortélyaival. Katonai pályafutásának legfontosabb célja az ország egyesítése, az oszmán hatalom kiűzése a Magyar Királyság területéről, ebből a b écsi udvar támogatásának hiányában sem engedett. Hadvezérként számos sikert ért el, amire Európaszerte felfigyeltek, kitüntetésekkel, elismerésekkel halmozták el. Zrínyi Miklós hadi érdemei mellett kiemelkedő hadtudományi tevékenységet is folytatott: megt eremtette a magyar hadelméleti irodalmat, munkái - csekély számuk ellenére - műfaji teljességet jelentenek. Személyében tisztelhetjük az első magyar katonai teoretikust, aki máig ható munkáit magyar nyelven írta: a Tábori kis tracta az úgynevezett szabályz atirodalomhoz kötődik, a Vitéz hadnagy a jó hadvezér portréját rajzolja meg, a Mátyás király életéről való elmélkedések a királytükör hagyományait követi, a Ne bántsd a magyart - Az török áfium ellen való orvosság című műve pedig tökéletesen illeszkedik az oszmánellenes röpiratok sorába. Zrínyi ezekben valamennyi, a korban fontos hadászati kérdést érintett: az állandó hadsereg felállításának és ellátásának fontosságát, az offenzív, támadó harcmodort, illetve a nemzetközi összefogás szükségességét. Zrínyi Mi klós nemcsak hadvezérként, hanem íróként és költőként is jelentős művet alkotott. A Szigeti veszedelem megírása a magyar irodalom klasszikusai közé emelte. Zrínyi jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az utókor tisztelete. Ezt alátámasztja, hogy a ma gyar hadtörténelem minden jelentősebb eseményében és a katonai oktatásban is felbukkan a Zrínyi név; először az 194849es forradalom és szabadságharc idején, ekkor jött létre az úgynevezett Zrínyiszabadcsapat. Az osztrákmagyar haditengerészet flottájána k kötelékében két hadihajó, míg a második világháborúban rohamlöveg viselte a Zrínyi nevet. Ma laktanya és egyetemi kampusz viseli az első magyar katonai teoretikus nevét. Ugyanakkor Zrínyi Miklós ezer szállal kötődött a horvát néphez: családja horvát főne mesi felmenőkkel is rendelkezett; otthona Csáktornya, ahol 1620. május 3án született, majd horvát bánként élt, a mai Horvátország területén található. Az emlékév jó alkalmat biztosít arra, hogy a több száz éves horvátmagyar együttélés gazdag történelmi ö rökségén keresztül tovább mélyítse a magyarhorvát kétoldalú kapcsolatokat. Zrínyi Miklós szimbóluma annak a szellemiségnek, amely képes egy magasabb célnak, ügynek alárendelni az életét, képes áldozatot hozni hazájáért, nemzetéért. Az ilyen emlékévek és e mléknapok erősítik a hazaszeretetet és a nemzeti önbecsülést.