Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 20. szerda - 95. szám - Az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VARGA JUDIT igazságügyi miniszter
1141 A javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni. A rendelkezés ugyanakkor nem sérti az ítélkező bírók, illetve eljáró tanácsok személyes függetlenségé t. Ennek biztosítása érdekében teszi lehetővé a törvényjavaslat az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró vagy éppen tanács köteles külön indokolni. Az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásokról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette a fél, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt, a törvényjavaslat új jogorvoslati eszközként biztosítja a jogegységi panaszt. A jogegységi panaszeljárásban a Kúria bíráibó l álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasztanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára, kontradiktórius eljárásban. Nem osztom azok aggodalmát, akik az ítélkezés függetlenségének csorbítását látják ab ban, hogy a bírónak indokolnia kell, miért tér el a Kúria ismert gyakorlatától, miért teszi félre az élő jogot. A bíró az előtte fekvő ügyben dönthet úgy, hogy nem követi a Kúria esetjogát. Az idézett kúriai bírói előadásból is kitűnt, a felek és beadványa ik már ma is felfedezik az érvelést, az eseteket, a tényeket, így az élő jogot, és ezeket a bírák ma is ellenőrzik, illetve kiegészítik. A bírák ma is reflektálnak a felek hivatkozására, ezt pedig kizárólag a döntéseik indokolásában tehetik, sőt teszik meg . Ha hasonló esetekben a különböző bíróságok, vagy ami még rosszabb, ugyanannak a bíróságnak különböző ítélkezési tanácsai hoznak meggyőző indokolás nélkül eltérő döntést, akkor az ítélkezési gyakorlatot hamarosan kiszámíthatatlannak és önkényesnek tekinti k. Aki nem érti azt, hogy a kúriai gyakorlattól eltérés indokolási kötelezettsége a bírák tekintélyét és legitimitását növeli, valószínűleg félreérti a bírói függetlenség elvét. Minden ügyben - az Alaptörvény és a jogszabályok által meghatározott keretek k özött - az esetjog dönt, magyaráz, old fel konfliktust, rendez el értelmezési kérdést. Minden az esetjog keretei között dől el. A lényeg az, hogy a jogegységet a bírói döntés teremti meg előbb vagy utóbb, mégpedig a felek, a konkrét perben érdekelt felek k érésére. (9.20) Tisztelt Országgyűlés! Igazságügyi miniszterként nagyon óvatosan beszélhetek arról, hogy milyen bíróképünk van. Másfél évszázada a képviselőház falai között parázs vita zajlott a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatról. Enged jék meg, hogy a negyvennyolcas Jókai Mór hozzászólásából idézzek: ,,Mi is mind óhajtjuk azt, a mit az elénk terjesztett törvényjavaslat czélul kitűz. Óhajtjuk, hogy legyenek jó biráink, hogy a biró csak biró legyen, és ne legyen egyéb oly ügyekkel is elfog lalva, a mikhez két külön kedély és külön életpálya kivántatik. Mi is kivánjuk, hogy a biró legyen független, legyen felelős; kivánjuk azt, hogy legyen a birói pálya biztos életpálya, jól fizetett, tisztelt, és kívánjuk, hogy a bíró minden párt felett állj on. " A bírói összeférhetetlenség szabályait, a bírói függetlenség garanciáit évtizedekkel ezelőtt megteremtettük. Jókaival szemben e tárgyban egyetlen adósságunk maradt: a jól fizetett bírói életpálya biztosítása. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy k ezdeményezem egy bizottsági módosító javaslat benyújtását az Igazságügyi bizottságnál annak érdekében, hogy egy régi adósságot törlesszünk. A bírák átfogó bérrendezésére legutóbb másfél évtizede került sor. Magyarország jó gazdasági teljesítménye lehetőség et ad arra, hogy 2004 után úgy rendezzük a bírák illetményét, hogy méltó, a hivatás súlyának és jelentőségének megfelelő javadalmazásban részesülhessenek. A bírák tisztességes javadalmazása nem pusztán a fizetésük mértékéről szól, hanem a bírói függetlensé g egyik garanciája is. A bérrendezésnél alapelvként szabtuk meg, hogy a bírák és az ügyészek illetménye a különböző fizetési fokozatokban, bírósági szinteken megegyezzenek egymással. Emellett a javaslat figyelembe veszi a bírák és ügyészek rendkívüli felel ősségét, a hivatásban eltöltött évek számát, valamint az ez idő alatt megszerzett szakmai tapasztalatot.
