Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 22. kedd - 86. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
114 szakértelemmel áll a környezetünk védelmének témájához, és meg is teszi a megfelelő intézkedéseket hazai és nemzetközi színtéren egyaránt a fejlődés fenntartható kereteinek kialakítása és megszilárdítása érdekében. A lokális felelősségválla lásban hiszünk - mindenki a saját szintjén, a saját környezetében, a saját településén, a saját országában teheti a legtöbbet bolygónk megmentéséért. Felelősek vagyunk egymásért, a jövőnkért, a teremtett világért. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ennek tudatában cselekszünk és nem mellébeszélünk. Köszönöm megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dáni el képviselő úr, Jobbikképviselőcsoport: „Mikor lesz fontosabb az idegennél a magyar fiatal?” címmel. Öné a szó, képviselő úr. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormányzat retorikailag - helyesen - küzd a migrációs nyomással sz emben, bár úgy látjuk, hogy a forrást néha nagyon eltéveszti, és miközben, még egyszer mondom, retorikailag egy helyes célt tűz ki, a valóság terében egy tripla átverést foganatosít. Tripla átverést, mert több mint százezer vendégmunkást, idegen munkást te lepített be szervezetten Magyarországra az elmúlt években. Másodsorban letelepedésikötvénykonstrukció mentén nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthető idegenek tömege számára nyújtotta a magyar állampolgárság előszobáját pénzért, mégpedig úgy, hogy a magy ar költségvetés erre nettó módon ráfizetett. Harmadsorban pedig ez a kormány megtűr egy olyan inváziót, amelyet külföldi befektetők foganatosítanak a magyar lakáspiacon, és amelynek értelmében 201718ra felfutott a lakáspiacon a külföldi tulajdonszerzők s záma, sőt már kétszer annyian voltak az EUn kívüliek a külföldi vásárlók között 2018ra, mint négy évvel korábban. Tehát az Orbánkormányok alatt az EUn kívüli, tömegesen, ezrével ingatlant vásárlók csoportja terebélyesedett, duplájára nőtt, és az a hely zet állt elő, hogy Budapesten 8,8 százalék az összes eladott lakás közül már külföldiek tulajdonába került. A VI., VII., VIII. kerületben különösen súlyos a helyzet, a IX. kerületről is beszélhetnénk, de az V. kerület tekintetében a lakásforgalom egyharmad a került már külföldiek által reprezentálásra, és kétharmad maradt csak a magyarok tekintetében. Elmondható, hogy számos negatív folyamatot eredményez mindez. Amúgy is nagyon kevés új építésű ingatlan és lakás kerül átadásra, tehát nagyon lassan fordul meg az ingatlanvagyon, de a kínálati oldal folyamatos szűkülése, Airbnb, külföldi lakásvásárlások nyomán az albérletárak elszabadulása még durvább a belső kerületekben, mint máshol. Mit tett ezzel szemben a kormányzat? Bevezetett egy lakhatási támogatási prog ramot? Dehogy. Elismerte itt a parlamentben, hogy létezik ez a probléma, az, hogy Budapest belső kerületeiben néhány év alatt több mint 60 százalékkal nőttek az albérleti díjak; az, hogy van olyan budapesti kerület, ahol egy évtizeden belül megtriplázódott ez az összeg? Mit tett Magyarország Kormánya? Semmit. Azt üzente a magyar fiataloknak, az albérletben élőknek, lakásbérlőknek, hogy ez a probléma nem létezik, és ha nem tetszik, el lehet innen menni, jellemzően külföldre és külföldi munkavállalásra kénysz erülve. A Jobbik „Mi várunk” programjában egy lakhatási támogatási szisztéma szerepel, amelynek értelmében megvizsgálnánk az érintett kerület átlagos albérleti díját, az érintett család, háztartás bevételét, és egy szorzó alapján havonta 2050 ezer forint közötti lakhatási támogatásra lennének jogosultak azok az érintettek, akik önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. Szeretném elmondani azt is, hogy bár ellenzékből adó felvetése igen ritka és nem annyira divatos műfaj, mi egy adófajtát mégis el tudnán k képzelni. Ez a külföldiek általi ingatlanvásárlásokra kivetett olyan típusú különadó, amely különadó mértéke adott esetben arra kapacitálja az eladót, hogy mégis inkább a belső piacon, mégis inkább magyar polgár számára igyekezzen értékesíteni az ingatla nát. Ezen különadó bevételét pedig csak és kizárólag, ha úgy tetszik, pántlikázott módon
