Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1050 Ebben a törvényjavaslatban sok minden is van, ez tény és való . Az egyik, ami miatt biztosan nem fogjuk támogatni, az, hogy a honvédelmi cégeket elviszik a tárcától. Nem mintha, ahogy az előbb elmondtam, valami személyes rajongásom lenne a jelenlegi honvédelmi vezetés iránt. Ez egy konstrukciós kérdés, azt gondolom, egyszerűen ennek ott van a helye, és nem véletlenül volt eddig sem a honvédség alatt, mert ez egy speciális terület. De halkan jegyzem meg, például a HMEI Zrt. foglalkozik a teljes honvédelmi vagyon őrzésvédésével a fegyveres biztonsági őrein keresztül. A kkor most már ezt is az állami vagyont felügyelő miniszter asszony fogja eldönteni, hogy a HMobjektumokat ki és hogyan védi? Sok esetben bővíti egyébként ez a javaslat a KNBSZ hatáskörét, szinte ellenzéki képviselőként a jelenlegi politikai helyzetben azt tudnám mondani, hogy az embernek egy picit a hátán föláll a szőr, amikor olvassa a biometrikus adatok szinte korlátlan alkalmazhatóságát. De még mindig hadd mondassa velem azt a honvédelemért elkötelezett parlamenti képviselő, hogy egyébként van realitása annak, hogy a katonáinkat megvédendő, a KNBSZnek legyenek ilyen eszközei, főleg a külföldi bevetéseken, a külföldi szolgálatokon, missziókon. Hogy én elhiszeme, hogy ezeket az eszközöket Magyarországon akár oda nem illő módon, akár polgári személyekkel vagy politikusokkal szemben is alkalmazzáke, arra már nem tudnék egyenesen igent mondani. Nem, nincs ennyi bizalom. De mégis azt mondom, hogy katonáink védelme érdekében ez akár elfogadható is lenne. Konkrét kérdésem is lenne a törvényjavaslattal kapcsola tban. Mások már említették, hogy itt a védelmi igazgatás tekintetében hatalmas lépéseket teszünk. Azt árulják már el nekem, nem csak ellenzéki, azért még mindig van néhány fideszes polgármester is, meg Fidesz vezette település, hogy ki fogja azt fizetni, h ogy kötelező lesz a polgármesterek mellett védelmi referenseket alkalmazni, honvédelmi referenseket. Ki? Az önkormányzat ezt gazdálkodja ki, találjon megfelelő szakembert, vagy, miután a törvényjavaslatnak ez nem része, a magyar állam vagy a Magyar Honvéds ég ebbe besegít, beszáll, vagy effektíve finanszírozza is ezeket a státuszokat? Azt gondolom, hogy ez egyáltalán nem mindegy. A tartalékos rendszerben - kár, hogy Simicskó úrnak el kellett mennie, mert szerintem érdemi kérdésekről beszélt, lehet rajta vita tkozni vagy akár egyet is érteni , abban például honvédelmi tekintetben egyet lehet érteni, hogy a nyilvántartási rendszereket össze kell újra tákolni. Hogy az 2004ben mennyire volt átgondolva, mennyire nem, az egy más kérdés, elteltek az évek. Én is azt gondolom, mi is azt gondoljuk, hogy a honvédelmi nyilvántartásoknak, annak a nyilvántartásnak, ami azt és csak azt a célt szolgálja, hogy itt rendkívüli helyzetben, háborús állapotban vagy bármilyen más, rendkívüli időszakban minden hadköteles polgártársu nkról pontosan tudjunk mindent, és mindenki, aki ennek a hazának megvédésében tenni tud és tennie kell, arról pontosan tudjunk mindent, én azt gondolom, hogy ez nem vitatható cél. (15.40) Az megint más kérdés, hogy elhisszüke, hogy ezeket a nyilvántartá sokat csak arra használják, de nyilván az ellenzék dolga az, hogy kételkedjen. De az, hogy egyébként múltkor tíz évvel növelték meg a hadkötelezettség időszakát, most meg gyakorlatilag nyugdíjkorhatárig ilyen szempontból kiterjesztik, mi egy picit tartunk attól, hogy ez már megint a papíron lévő statisztikai bűvészkedés egyik eszköze, hogy a NATOnak meg egyéb más szövetségeseinknek vagy akár magyar polgároknak előadott propaganda közepette el lehessen majd mondani, hogy aztán a mi tartalékosképességünk men nyire nőtt. Remélem, hogy nem ez a célja a dolognak, mert akkor szinte azt tudom csak mondani, hogy az Úristen irgalmazzon nekünk, ha tényleg baj van. Végezetül szerintem kell szólni néhány szót arról, ami nincs ebben a törvényben. Sokat hallottunk itt az 50 százalékos béremelésről, amit első lépésnek titulált államtitkár úr. Az egy elég erőteljes nagy első lépés volt, amit öt év után tett meg egy kormány, tehát egy második ciklusban kezdett csak neki, négy évig ez nem volt olyan fontos. De mint a rendvédel em területén, a honvédelem területén is ez a béremelés szükséges volt, fontos volt, de ma már nem sok mindent ér.
