Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - Egyes vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról, valamint egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről:
1027 Köszönöm, Varga képviselő úr. Most megadom a szót Hajdu Lás zló képviselő úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónoknak. HAJDU LÁSZLÓ, a DK képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Államtitkár Úr! Elnök Úr! Most már tudjuk, hogy salátatörvény, de tudtuk előtte is. Nem vagyok könnyű helyzetben a Demokratikus Koalíció r észéről, hogy mit mondjak erről a törvényről, mert ebben van néhány, amit támogatni tudnánk, és azt kell mondjam, hogy ha külön lenne, ahogy azt Z. Kárpát képviselőtársam is említette, akkor támogatható lenne. Egyedül az MFB az, ami ezek közül nagyon csípi a szemünket. Ha megengedik, néhány szót mégis mondanék erről a törvényjavaslatról. Az egyik, ezt érintettként is mondhatom, a vasúti telek kérdése. Azt gondolom, hogy ez egy kicsi módosításnak tűnik, s részben talán azt is jelzi, hogy nincs összefüggésben a belgrádi vasútvonal építésével, mert hidak, vasutak és sok minden megjelenik itt. De kicsit önző módon a saját választókerületemre gondolok, merthogy tele vagyunk vasúttal, tiszta MÁV az egész XV. kerület. Az első magyar vasút, az 1846ban átadott PestVác közötti vonal is ott húzódik végig, és ez vágta el Rákospalotát Újpesttől. Ez a történelmünkben egy csapás lett, mert korábban a Dunaparton volt Rákospalota határa, és a Károlyi grófok vitája a nyomvonal miatt azt eredményezte, hogy kettészakították. A birtokhatáron ment végig, utána visszamegy a Dunapartra, és így jött létre Újpest a másik gróf területén, mi meg maradtunk Rákospalota. Majd később az M3as is kettévágott bennünket, de ott már nem voltak grófok. (Derültség.) Azért említettem meg ezt, m ert vannak nagyon jelentős elhanyagolt MÁVingatlanok, 6 kilométer az egyik irányba, 5,5 a másik irányba, ami a ferihegyi repülőtér irányába halad. Ugyanakkor mindig azt tudtam ezeknél az ingatlanoknál - s örülnék, ha államtitkár úr erre is kitérne , hogy ezek az ingatlanok a valamikori öreg bölcs tervezőknek a távlati fejlesztés céljai miatt kellettek. Akkor a vasúttal még komolyan terveztek. Ha elmegyünk Ausztriába, Svájcba vagy Németországba, ott szinte csak vasúti fejlesztéseket lát az ember, mégpedig méregdrágán, mert ők nem voltak annyira előrelátók, hogy MÁVingatlanokat kötöttek volna le száz évvel ezelőtt, s most nagyon drágán építik a vasutat. Nekünk pedig most állami tulajdonban van, és nem kell megvásárolni. De ha ezeket átadjuk, és mégis megval ósul a fejlesztés - hogy vegyem a saját példámat , mi elővárosi vasútra várunk, amelynek a tervei elkészültek, sőt az engedélyezési tervnél tartunk. Azt gondolná az ember, hogy az Európai Unió által finanszírozott megoldásról van szó, akár a veresegyházi, akár a váci vonalat veszem, mindegyiknél. Ezeken az ingatlanokon mi abban a hiszemben nézzük a parlagfű kétméteres változatát, s mindenféle gazt és mindenféle illegálisan odahordott szemetet, hogy egyszer majd elővárosi vasútnak kell ez, P+R parkolónak és különböző fejlesztések céljaira. De az előterjesztést olvasva most már attól félek, hogy valaki ügyes, aki majd megépíti a P+R parkolót, előbb megkapja ezt az ingatlant, utána pedig ő csinál belőle egy kis hasznot nálunk. És a P+R parkolót emeltem csak ki , de sok minden mást is lehetne, mert szolgálati lakások egész sora van ott, amelyek lakhatatlan állapotban igen jelentős telkeket foglalnak le, és sok panaszt jelentenek. Gondolom, ez közigazgatásonként eltérő módon, de az egész országban így néz ki, és n yilvánvalóan rendezni kell. A tegnapi nap a zárszámadással foglalkoztunk, s valaki fölvetette, hogy nincs itt a vagyonleltár. Egy önkormányzat úgy csinál zárszámadást, különben az Állami Számvevőszék nagyon keményen megrója, nem beszélve arról, hogy az áll amháztartási törvény és a Magyar Államkincstár úgy is írja elő, hogy vagyonleltár nélkül az önkormányzat zárszámadást nem adhat be. Ott a vagyonleltárt minden évben hozzá kell csatolni. Mi úgy fogadtuk el az állami költségvetést, hogy egyrészt már el van f ogadva a költségvetés, másrészt pedig semmilyen vagyonleltár soha nincs a zárszámadáshoz, noha a zárszámadáshoz kellene egy ilyennek lenni. Azt gondolom - nem húzva az időt , hogy a jegyzőkre vonatkozó jogosítvány kiszélesítése helyes dolog, különösen azé rt, mert a jegyzőknek jelenleg nagyon le van tompítva a hatósági jogköre. Csak egy példát szeretnék megemlíteni, noha a törvény pont ezt nem szabályozza. A
