Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. november 19. kedd - 94. szám - A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
1012 meg!) Tehát a 19 százalékos társaságiadókulcsot önök leszállították 9 százalékra, ami az adóparadicsomok szintje, az EUban a legalacsonyabb ilyen érték, és ami gyakorlat ilag egy lefelé való versenyt jelent a tagállamok között, sőt a globális térben, hiszen az a kérdés, hogy ki menti fel minél nagyobb arányban a nemzetközi nagyvállalatokat az adófizetés alól. Abban reménykednek önök, fideszesek, jobb ötlet híján, hogy majd ez fogja idevonzani a nagy cégeket. (Földi Lászlót a jegyzői székben dr. Vinnai Győző váltja fel.) De nemcsak hogy az elméleti adókulcsot levitték 9 százalékra, hanem olyan adókedvezményeket adnak, ami alapján a legnagyobb vállalatoknak a tényleges adóte rhelése az 1 százalékot éri el. Tehát a nagyvállalatok Magyarországon 1 százalék adót fizetnek, a kisemberek a munkajövedelmük után több mint 40 százalék közterhet viselnek - hiszen nem csak szjat fizetünk, mint azt képviselő úr nagyon pontosan tudja , s zintén a kisemberek, amikor a 40 százalék fölötti terhelésű munkajövedelmükből megveszik a mindennapi fogyasztási cikkeiket, akkor 27 százalékos világrekorder áfát fizetnek, és akkor önök ezt a 9, illetve gyakorlatilag a nagyvállalatok számára 1 százalékos társasági adót vezetik be. Tehát azt gondolom, hogy ha a társasági adóhoz hozzá akarunk nyúlni, akkor a legfontosabb dolgunk, hogy a nagyvállalatok adóját visszaemeljük egy méltányos szintre, és az így befolyó összegből a kisemberek adóterhelését csökkent sük. Ez az első dolog. Erről kéne ebben a Házban beszélnünk. De jó, ha önök a sportcélú társaságiadókedvezményekről akarnak beszélni, akkor itt is azért rögzíteném a Párbeszéd álláspontját. Először is: az adókedvezmény, amit ilyen módon maguknál tartanak a cégek és átadnak a sportegyesületeknek, közpénz. Ez nem a Párbeszéd véleménye, ez nem egyszerű szakmai álláspont, ez egy bírósági ítélet. Tehát ezt a közpénzt nem a demokratikusan megválasztott döntéshozók határozzák meg, hogy mire lehet szánni, hanem ön ök a nagyvállalatok döntéshozói kezébe teszik át ezt a döntési jogosítványt. (Bánki Erik: Miről beszélsz?) Arról beszélek, hogy a sporttao a korrupció melegágya. Arról beszélek, hogy mindenféle szürkezónás lobbizások, mindenféle mutyik alapján, ha úgy tets zik, ahogy a képviselőtársak mondják itt az ellenzéki oldalon, a kapcsolati tőke - értsd: a fideszes NERbe való betagozódás - alapján lehet ezeket a pénzeket megszerezni. Azt is látjuk, hogy ezek a pénzek, ezek a százmilliárdok, ezek az összegek, amik a m agyar felsőoktatás támogatásával vetekedő nagyságrendű összegek, alapvetően és nagyrészt nem az utánpótlásnevelés támogatására mennek, miközben nyilván van egy olyan mellékhatása, hogy ott is lehet szép számokat hirdetni, de ezek stadionépítésekre mennek (Bánki Erik: Egyetlen stadion se épült ebből!) , és a látványsportágak közül elsősorban a nagyon eredményes magyar futball támogatására mennek el, és azt is tudjuk, hogy a focira, stadionépítésre szánt pénzek milyen eredményességgel hasznosulnak. Azt lájuk, hogy amikor stadionépítésről van szó, akkor pofátlan összegeket mondanak be az Orbán Viktor, Mészáros Lőrinc és hasonló figurák körébe tartozó kivitelező cégek, majd amikor egyszer véletlenül elfogy a pénz, akkor bemondanak egy feleakkora összeget, és ezz el elismerik - és most a frissen építendő kézilabdacsarnokról beszélek , hogy legalább 100 százalékos túlárazást terveztek eredetileg. Tehát akkor azok a százmilliárdok, amik erre a sporttaóra mennek el, tulajdonképpen nagyon direktben 50 százalékában, 60 százalékában, ki tudja, mekkora arányban a fideszes holdudvar gazdagítására mennek el. Mi nagyon egyétértünk azzal, hogy neveljük egészséges életmódra a fiatalokat, nagyon egyetértünk azzal, hogy támogatni kell a fiatalok sportolását, nagyon egyetértenénk akkor, ha önök iskolai tornatermek vagy tanuszodák építésére költenék ezeket a pénzeket, de annak nem az kell legyen az útja, hogy a nagyvállalatokkal és kisebb cégekkel kötendő mutyikra kényszerítik az önkormányzatokat, a sportegyesületeket és mindenki m ást, hogy aztán ebből kivehessék a fideszes oligarchák a részüket. Ennek az az útja, hogy akkor behozzuk ezeket a pénzeket a költségvetésbe, szépen terhet viselnek a nagyvállalatok is, szépen felemeljük a társasági adót, és nem újabb és újabb
