Országgyűlési Napló - 2019. évi őszi ülésszak
2019. október 21. hétfő - 85. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - GYURCSÁNY FERENC (DK):
11 Ön azt is elmondta, miniszterelnök úr, a Fidesz kongresszusán, hogy a fidesze sekre tekint bajtársként, de őket egyébként akkor is bevédi, ha az Adrián orgiáznak közpénzből. Tény, hogy mi ezeket az embereket nem tekintjük bajtársunknak, de mindenki mást meg igen, akikkel együtt akarjuk építeni ezt az országot. (Dr. Völner Pál: DKs vagy!) Miniszterelnök úr, egyvalami van, amit önnek köszönhetünk, egyvalami: az ön embertelen rendszere megtanította nekünk a másik embert tisztelni. Megtanította nekünk azt, hogy pusztán azért, mert valaki mást gondol a világró l, mint mi, attól még lehet hasznos tagja a társadalmunknak, akit nem legyőzni kell, ahogy azt egy egri fideszes mondta, hanem meg kell érteni, meg kell hallgatni. Nem dakota közmondás, de attól még igaz, meg nem is kipcsak: megpróbáltak eltemetni minket, de nem tudták, hogy magok vagyunk. Ön, miniszterelnök úr, az elmúlt években megpróbálta eltemetni a magyar szabadságot, de a magyarok szabadságvágya végre szárba szökkent, mert szabad országban szeretnénk élni, olyan országban, ahol nem az a lényeges, hogy ki a jobb- meg ki a baloldali, ki a fideszes meg ki az ellenzéki, hanem az a lényeges, hogy ki a tisztességes, meg ki a tisztességtelen; ki az igaz, meg ki a hamis; ki a menthető, és ki a menthetetlen. Mert vannak ebben az országban menthetetlen emberek. Azok, akik az elmúlt harminc évben tevőlegesen részt vettek a nemzet kifosztásában, nekem menthetetlenek. Ön, miniszterelnök úr, nekem menthetetlen. Ön menthetetlen! (Moraj a kormánypárti oldalon.) Majd ha a földi büntetésé t megkapta, akkor a Jóisten intézi az ön sorsát. De mindenki más meg menthető. És nem azért, mert jobb- vagy baloldali, fideszes vagy ellenzéki, hanem azért, mert magyar. Miniszterelnök úr, az önök eszköze a gyűlölet, önök a gyűlöletkeltéssel próbálják a m agyarokat egymás ellen fordítani, mert nagyon jól tudják, hogy önök egészen addig fognak hatalmon maradni, amíg mi, magyarok egymást marjuk. De ennek most már vége. Az önök fegyvere a gyűlölet. A mi fegyverünk a szolidaritás, az egymás mellett való kiállás , amivel tényleg újra lehet egyesíteni ezt a nemzetet a tisztesség és a valódi bajtársiasság útján. Úgyhogy, miniszterelnök úr, október 13án a nemzet újraegyesítése elkezdődött. Ez azt jelenti, hogy önöknek, önnek két lehetősége van: vagy elkezdi végre sz olgálni ezt a nemzetet, vagy egyszer s mindenkorra megbuknak. De mi, magyarok mindkét esetben győzni fogunk. Köszönöm. (Taps a Jobbik és a DK soraiban.) ELNÖK: Gyurcsány Ferenc következik. (Dr. Vadai Ágnes: Köszönjük, Kövér László!) GYURCSÁNY FERENC (DK) : Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Fontos, hogy a kormányfő beszélt, de talán jobb lett volna, ha nemcsak beszél, hanem mond is valamit. (13.40) Én abba a vitába nem fogok belemenni, hogy ki nyerte meg a mögöttünk lévő választásokat, mert természetesen nagyonna gyon sokaknak lesznek majd számai. De abban egészen biztos vagyok, hogy önök értik, hogy ha a politikai értelemben legfontosabb, legnagyobb kisugárzással rendelkező közösségek a nagyobb települések összességében inkább az ellenzékre szavaztak, akkor ez val amilyen világos üzenet. A tízezer fő feletti településeken több ellenzéki képviselőt választottak meg, mint kormánypártit. Nyilván értik, hogy amikor egyébként egyikmásik kitűnő polgármesterüket is le- és kiszavazták - mert vannak ilyenek , akkor az nem a polgármester ellen szólt, hanem az önök politikája ellen szólt; nem egyszerűen önkormányzati választás volt, hanem az önök politikájával szembeni lázadás volt. És a kormányfő nem mondott semmit arról, hogy értene ebből valamit. De szerintem érdemes lenne ezen gondolkodni - elmondani az országnak, hogy itt meg ott talán módosítani kellene. És nem azért, hogy megnyerjük a következő választást, hanem azért, hogy az ország többsége úgy gondolja, hogy tényleg jó irányba mennek a dolgok. Ma nem így gondolja. Jó lett volna, ha elmondja, hogy erről mit gondol.
