Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 1. hétfő - 80. szám - Napirend utáni felszólalások: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
916 kell azzal, hogy védőárkokat létesítünk, hogy a települések csapadékvízáteresztő képességét megemeljük, megnöveljük, és tovább folytatjuk a záportározók építését. Készülnünk kell, de a megoldás nem a védekezés eszközeiben van. A védekezés eszköze segít enyhíteni a kárt, de a megoldás abban van, aki elő is idézte a bajt: a megoldás az emberben van. Mert az ember hívta ki maga ellen a természeti erőket, és az ember mértéktelenségére mértéktelenség a válasz. Az emberben felborult belső egyensúly és harmónia a külső környezetben is az egyensúly felborulását idézi elő. Tehát a megoldás az emberben van, mindannyiunkban van, és ahogy Eckhart Tolle mondta, a világ csak belülről változhat. Ez egy óriási felelősség, de egy óriási lehetőség is, amit meg kell ragadnu nk. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gurmai Zita képviselő asszony, az MSZP képviselője „Aktuális ügyek” címmel. Parancsoljon! (20.00) DR. GURMAI ZITA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon 2009. július 1je óta van lehetősége az azonos nemű pároknak bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére, tehát pontosan tíz éve, hogy a szocialisták kormányzása alatt me gszülettek azok a törvényes jogi keretek, amelyek az LMBTQtársadalom tagjainak megadják azt a lehetőséget, hogy az együttélésüket hivatalosan is elismerjék. Ez alatt a tíz év alatt ez a jogintézmény nem lazította fel a családi modellt, s a társadalom jövő beni fejlődésének sem ártott, dacára annak, ahogy azt a Fidesz a törvény 2009. évi vitájában hangoztatta. Az évforduló jó alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk, milyen helyzetben van az LMBTQközösség ma Magyarországon, és érie őket hátrányos megkülönbözte tés. Évente átlagosan alig száz bejegyzett élettársi kapcsolatot jegyeznek be ma Magyarországon. Szakértők szerint ennek az lehet az oka, hogy a párok még mindig inkább rejtőzködve élik mindennapi életüket. Az, hogy úgy érzik, bujkálniuk kell, elkeserítő, de nem meglepő. Mi mást tehetnének, ha egy olyan országban élnek, ahol Magyarország egyik közjogi méltósága, Kövér László házelnök úr mondja ki, hogy nem egyenrangúak. Nem is egy magánbeszélgetésben, hanem egy lakossági fórumon jelentette ki, idézem: „Egy normális homoszexuális tudja, hogy a világ rendje micsoda, hogy ő így született, ilyenné lett. Próbál ehhez a világhoz alkalmazkodni úgy, hogy nem tartja magát feltétlenül egyenrangúnak.” A házelnök azonban még ennél is tovább ment, és kijelentette, hogy n incs különbség a pedofília és az azonos nemű párok házassága és az általuk való örökbefogadás között. Kövér László ezzel a kijelentésével a magyar társadalom egy jelentős részének emberi méltóságát tiporta meg. Kijelentése nem a véleményének puszta megléte miatt megrázó. Kövér László kijelentése akkor válik teljesen egyértelműen elítélendővé, amikor figyelembe vesszük, hogy ő a magyar Országgyűlés házelnöke, és így az ország egyik legfőbb közjogi méltóságaként nyilvános politikai rendezvényen beszélt. Kijel entésével tehát nemcsak mint Kövér László magánszemély, hanem mint az államot és annak egy alapvető részét megtestesítő Országgyűlés elnöke tett az emberi méltóságot csorbító kijelentést. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Az emberi élet és az emberi mél tóság elválaszthatatlan egységet alkot, és minden mást megelőző, legnagyobb érték. A magyar államnak az élethez és az emberi méltósághoz való jog tekintetében is elsőrendű kötelessége, hogy tiszteletben tartsa és védje - ezt az Alkotmánybíróság állapította meg a 23/1990. évi ABhatározatában, és ezek a gondolatok a mai napig a magyar köztársaság egyik legalapvetőbb tételét is képezik. Az emberi méltóság elismerése és tisztelete modern európai kultúránk egyik legjelentősebb sarokköve, amelyre nemcsak a moder n demokráciáink, hanem az egész európai társadalom épül.
