Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
770 ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr! DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Aki az elmúlt, mondjuk, hú sz percet hallgatta itt a Házban, az igencsak megdöbbenhetett, hogy vajon a két előttem szóló ugyanarról a jogszabályról beszéle. És milyen érdekes a közéletünk, hogy ennyire eltérő nézőpontból ennyire eltérő megállapításokat lehet tenni ennek a jogszabál ytervezetnek a kapcsán. Talán nem meglepő, hogy én egyébként VargaDamm Andreával értek egyet, az ő álláspontját osztom, mi magunk is hasonló következtetésekre jutottunk. Nagyon sok kérdőjel fogalmazódott meg bennünk a jogszabály kapcsán. Én az őáltala elm ondottakat nem akarom ismételgetni, de nyilván egy részét meg fogom említeni, illetve néhány egyéb aggályt is mondanék. Mi úgy látjuk, hogy ez a jogszabály az egyedi jogalkotásnak egy újabb példája, nem kell ezt szépíteni. Nagyon sokféle, „kivéve a gyevi b írót” esete volt már, és nyilván az ilyen típusú jogalkotást nem igazán lehet támogatni. Az jó, ha a jogalkotás reagál, gyorsan és hatékonyan reagál a társadalmi folyamatokra, de én úgy látom, hogy nagyon sokszor az üzleti életben tapasztalt jelenségekre r eagál a jogalkotás, pláne az ilyen konstrukciók, amikor egyéni képviselői indítvány formájában, hipphopp, behoznak valamit. Egészen véletlenül, nem is olyan régen volt egy hír, hogy a NAIH, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 30 millió fo rintra megbírságolta a Sziget Zrt.t, amiért a hatóság szerint a fesztiválszervező cég jogosulatlan adatgyűjtést folytatott. Ez után a hír után nem sokkal találkozhattunk ezzel a javaslattal. Tulajdonképpen az ominózus cég nyilvánosságban található nyilatk ozatai alapján is lehetett érezni, hogy egyfajta lobbitevékenység itt elindul a büntetés kapcsán, a helyzet rendezése, a cég számára is kedvező rendezése érdekében, mindenféle egyeztetés nélkül. Mert ennek a technikának az a lényege, hogy ha kormányelőter jesztés lenne, akkor egy olyan társadalmi egyeztetés előzné meg az elfogadását, amit hatástanulmányok - hogy használjak egy ilyen szót, bár nem tudom, mennyi értelme van még ezt használni ilyen helyzetekben - most nem előznek meg. Hiszen csak egyszerűen az asztalunkra kerül ez a javaslat, és hipphopp, áterőltetik azt az Országgyűlésen. Volt itt egyébként észrevétel annak kapcsán is, hogy csak azért, mert elmegy valaki egy koncertre, miért kell neki ilyen típusú személyes adatait megadni, ilyen sokáig miért kell annak a koncertnek a szervezőjének ezeket az adatokat kezelni, mi szükség erre egyáltalán. (11.10) Ebben Vejkey képviselőtársam pozitív példaként hozta föl például a labdarúgás területén lévő folyamatokat. Az sincs rendben, ahogy azt a jogszabályt elfogadták anno! Megjegyzem, annak az élethez sem sok köze volt, és azt meg látjuk, hogy milyen siralmasan hatott például az NB Ies labdarúgómérkőzések látogatottsági adataira. Ott is általánossá tették ezt a fajta regisztrációt, majd folyamatosan hátrál tak belőle, mert egyébként semmi köze nem volt ennek a jogszabálynak a valósághoz, és most már valóban csak a kiemelt kockázatú mérkőzéseken van ez a fajta regisztráció, az meg egyébként nagyon a kisebb része az összes első osztályú labdarúgómérkőzésnek. Tehát azért, mert korábban egyszer az élettel, a gyakorlattal teljesen összeegyeztethetetlen lépést tettek az élet más területén, ez még semmiképpen nem indokolja azt, hogy a koncerteken is legitimizálni kell egy ilyen típusú tortúrát. De azért összeszedtü nk néhány konkrét aggályt, amit, ha már ez az előterjesztés itt van, akkor azért meg kell kérdeznünk, mert nem igazán értjük, hogy mi az indoka ennek. Tehát miért pont 25 ezer vagy annál nagyobb létszámú rendezvényekre kell alkalmazni ezt a fajta adatgyűjt ési rendszert a
