Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 25. kedd - 79. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
746 Köszönöm a szót, elnök úr. Nem vagyok könnyű helyzetben, tisztelt képviselő asszony, mert olyan témákat hozott fel vagy úgy hozta fel azokat, hogy egymással nem n agyon voltak összefüggésben bizonyos esetekben az egyes részek, úgyhogy megpróbálom sorba venni. Ami a multikat illeti, azért ez a kormány volt az, amelyik a korábbi gyakorlattal ellentétben a multikat megadóztatta (Demeter Márta közbeszól.) , és javítson k i, az ellenzék, amikor erről vita volt, ezt a javaslatot egyáltalán nem támogatta. (Soltész Miklós: MSZPsként! - Németh Szilárd István: Igen, akkor még ott járt.) Úgyhogy erről ennyit. Ha egy mondatban kellene összefoglalnom, hogy ön mivel kapcsolatban ag gódik, akkor, ha jól értem, többek között a bérekkel kapcsolatban, úgyhogy engedje meg, hogy pár tényt is felhozzak a vagdalkozásán túl. Azt gondoljuk, hogy annak, hogy a bérek növekedjenek, elsődleges feltétele, hogy több legyen az új munkahely, ezért nem mellékes az sem, hogy 8 ezer új munkahely jött létre 2010hez képest. És ha azt kérdezi ön, hogy a béreket milyen módon lehet emelni a leghatékonyabban, akkor a kormány abban hisz, hogy adócsökkentésekkel lehet ezt elérni. Ezért fontos dolog az, hogy a 20 10es 27 százalék helyett most már 17,5 százalékos a munkaadói adó, tehát jelentősen nő a vállalatok mozgástere arra, hogy növeljék a béreket. Ez igaz a kisvállalkozásokra, igaz a közepes vállalkozásokra és igaz a nagyvállalkozásokra is. Ha máshonnan közel ítem meg a bérek kérdését: 2010ben például a minimálbér 73 500 forint volt, azok idején, akikkel önök rendre szövetkeznek, 2019re 149 ezer forintra nőtt, a szakmunkásminimálbér 89 500 forintról 195 ezer forintra nőtt, tehát 2010hez képest mindegyik a d uplájára nőtt. Ha a nettó keresetek felől közelítem meg ezt a kérdést, akkor 2010 óta 40 százalékos a növekedés, de ha a háromgyermekeseket nézem, akkor a keresetük reálértéke 65 százalékkal nőtt 2010hez képest. Ha szektorálisan közelítem meg ezt az egész et, akkor elmondhatom önnek, hogy 400 ezer ember bére nőtt a szociális ellátás, az oktatás és az egészségügy területén; ez utóbbi igaz a szakorvosokra és az ápolókra is. A mentősöknél 67 százalékos emelés volt, miközben az állami vállalatok munkavállalói i s részesültek béremelésben. Tehát mi azt gondoljuk - szeretném önnek megerősíteni , hogy az adócsökkentés a legfőbb módja annak, hogy növekedjenek a bérek Magyarországon. Azzal egyetértünk, ha ön azt javasolja, hogy magasabb hozzáadott értéket kell biztos ítani a magyar ipar számára; na ezért van az, hogy több tíz milliárd forinttal több áll majd rendelkezésre kutatásfejlesztésre a jövő évi költségvetésben. Önt is arra biztatom, hogy legalább ezt az egy javaslatot támogassák. Ami a klímavé delmet illeti, szeretném önnek is elmondani, hogy egy dologban szerintem egyetértünk: talán önnek is és nekünk is közös nevező az, hogy élhető legyen a környezet, védjük a környezetet, a klímát, szeretnénk tiszta levegőt és tiszta vizet is. Ez az a közös a lapállás, ahol állunk, de ahogy elnézem, a mikéntben, az eszközökben már vitatkozunk, de ez abból a szempontból nem baj, hogy egy hosszú távú kérdésről van szó. Az uniós csúcson - ön is erre utalt - megpróbáltak egy hosszú távú vállalást ráerőltetni a tago rszágokra 2050ig úgy, hogy 2030ig a magyar kormány a vállalásait teljesíti - egyébként átlagot nézve jobban, mint más uniós tagországok. És azt is hozzátenném, hogy jobban állunk például az egy főre levetített széndioxidkibocsátás terén, mint az éltanu lónak elkönyvelt Németország. Mi egyetértünk a klímavédelmi törekvésekkel, de csakis akkor lehet felelős vállalásokat tenni, ha azt is tudjuk, hogy az Európai Unió a vállalásokon kívül milyen pénzügyi forrásokat biztosít, mert különben olyan óriási pénzügy i terhet fognak a magyar családok, a magyar állampolgárok és a magyar vállalatok nyakába rakni, amit nem tudnak elviselni. Tehát folytatni kell a tárgyalásokat, és ezeknek a tárgyalásoknak az ilyen hosszú távú vállalások minden következményére és részletér e ki kell terjedniük, mert nem szeretnénk, ha előfordulna az, ami Németországban előfordult, hogy 2010hez képest, miközben nálunk harmadával csökkent az energia ára, náluk 26 százalékkal nőtt.
