Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 24. hétfő - 78. szám - Csárdi Antal (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - „Miért hagyják, hogy Magyarország a klímaváltozás vesztese legyen?” címmel - CSÁRDI ANTAL (LMP):
676 törvényből a svájci indexálás lehetőségét, és ezzel mára 100 ezer forinttal rövidítettek meg mind en magyar nyugdíjast évente. És persze arra se válaszolt, hogy mit tesznek önök akkor, amikor leleplezte önöket a saját költségvetésitörvényjavaslatuk, amelyben szerepel az, hogy megszüntetik ezt a fajta szociális üdültetést. (Koncz Ferenc: Hazudsz!) Mind en más csak mellébeszélés, mondhatnám úgy is, hogy az ön kedvenc szavát használjam, hazugság, ezért a válaszát nincs módomban elfogadni. (Taps a DK padsoraiban.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem ön öket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. (14.50) Csá rdi Antal (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - „Miért hagyják, hogy Magyarország a klímaváltozás vesztese legyen?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Csárdi Antal, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és te chnológiáért felelős miniszterhez: „Miért hagyják, hogy Magyarország a klímaváltozás vesztese legyen?” címmel. Megadom a szót képviselő úrnak. Parancsoljon! CSÁRDI ANTAL (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az Országgyűlés ta valy október végén fogadta el a 2018 és 2030 közötti időszakra szóló és 2050ig kitekintést nyújtó második nemzeti éghajlatváltozási stratégiát, és egyben előírta, hogy a kormány a stratégia elfogadását követő hat hónapon belül dolgozzon ki éghajlatváltozá si cselekvési tervet. Azóta nyolc hónap telt el, de a cselekvési terv tartalmát még mindig nem ismerjük, holott az intézkedések pénzügyi fedezetét be kellene építeni a 2020. évi költségvetési tervezetbe. Ott azonban ilyen jogcím nem létezik, csak elvétve v an egyegy sor, amelyből talán ilyen célra is jut majd pár morzsa. Tehát megint elszalasztunk egy évet? Ez már csak azért is aggályos volna, mert a nemzeti éghajlatváltozási stratégia 2015. évi első benyújtásától számítva három évig húztákhalasztották az időt, annak az Országgyűlés általi megvitatását. Pedig e nélkül az értelmetlen és felelőtlen huzavona nélkül az első hároméves cselekvési terv már meg is valósulhatott volna, és most már a következő hároméves terv elfogadásáról és végrehajtásáról beszélhet nénk. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy különösen fontos ez a kérdés, mert idén februárban kormányhatározat született arról, hogy Palkovics miniszter úr koordinációjával a 2019. május 31ei határidőre „Nemzeti fejlesztés 2030” címmel készüljön el a 2021 és 2027 közötti uniós támogatások felhasználására irányadó legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentum tervezete. Hogy áll ennek a kidolgozása? És hogyan jelennek meg benne az éghajlatváltozási stratégia céljai? Hiszen bár a kormányhatározat melléklete 37 kidolgozandó tematikus tervet sorol fel, ezek között az éghajlatváltozás önálló, átfogó témaként egyáltalán nem szerepel. Csak erős jóindulattal tudjuk feltételezni, hogy a klímacélokat majd az egyes szektorális elemekbe integrálják, de itt újra visszajut unk a cselekvési tervhez, jobban mondva, annak hiányához, hiszen a nélkül a szükséges érdemi koordináció, felhatalmazás és forrás nélkül a tárcák se tudnak se tervezni, se a megvalósításon dolgozni. Pedig a klímaváltozás mára napjainknak a szerves része, e lég, ha csak az
