Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - A közneveléssel összefüggő egyes törvények módosításáról és a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik): - ELNÖK: - BÓDIS JÓZSEF, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
643 gondolom, az egy jó dolog, hogy azt akarjuk, hogy több gyerek szülessen az országban. Rossz dolog lenne, ha a megszületés utá n nem foglalkoznánk velük, mert pár év és már a köznevelés rendszerében vannak. A köznevelés rendszerét úgy kell működtetnünk, hogy az biztonságos legyen, átlátható legyen, és hatékony legyen. Akkor, amikor ma mindenünnen iszonyú mennyiségű adatáradat, inf ormáció jut el hozzánk, sokszor borzasztó nehéz ebben tájékozódni. Azt is tudjuk, hogy azok a hivatásos szakmák, amelyek ma vannak, egy részük eltűnik, aztán jönnek olyanok, amelyeket még nem is ismerünk. Erre felkészíteni elvileg az iskolának, képzésnek k éne. Nem olyan könnyű dolog az ismeretlenre felkészíteni. De mégis, mivel lehet nagyobb esélyt, több esélyt adni a tanulóknak, egyetemistáknak, hallgatóknak? Azt gondolom, azzal, hogy olyan helyzetet, rendszert teremtünk, működtetünk, amely a képességeik k ibontakoztatását segíti, a képességeik fejlesztését segíti. Talán itt nem titok, hogy dolgozunk egy olyan oktatási stratégián, amely a szokványos szakmai szempontokat megfejeli egy kreativitásfejlesztési programmal, a legfiatalabb korosztálytól akár a feln őttekig bezárólag. Azt gondolom, hogy ez az, ami segít abban, hogy azoknak a kihívásoknak meg tudjunk felelni, meg tudjanak a gyerekek felelni, amelyeket ma még nem is ismerünk. Nyelvvizsgaügy: igen, hát, így is lehet értelmezni, hogy nyelvvizsga nélkül mé giscsak taníthatnak a gyakornokok. A dolognak nem ez a lényege, hanem a lényege az, hogy szerezzenek gyakorlati tapasztalatot, a gyakorlatban tanulják vagy tapasztalják meg az oktatás szépségeit és nehézségeit. A nyelvvizsga tekintetében pedig, az nem egy friss jogszabály. ’14ben megszületett, ami a jövő évi felvételinél már hatályos lesz. Nagyon nehéz egy olyan helyzetben jól dönteni, amikor távoli dolgokról döntünk. ’14ben elég távolinak tűnt a 2020as dátum ahhoz, hogy azt gondolja itt az Országházban mindenki, hogy az egy jó döntés lesz. A baj az, hogy mégsem értük el azt a nyelvtudási szintet, amit akkor kitűztek. Nyilvánvaló, hogy erre reagálni kell, de jelen pillanatban egyelőre ez nem változott. Nagyon örülnénk, ha azokat az akciókat, programokat a z érintettek használnák, amivel segítjük őket a nyelvvizsgához. Illetve nyilván, megfelelő módon nekünk is át kell gondolni a majdani helyzetet, hogy mivel lehet ezt az ügyet segíteni. Mindenesetre a jelen előterjesztésben gyakornoki lehetőségről szól a tö rténet, ami egyébként jó az iskoláknak, jó az érintetteknek. Bízunk benne, hogy újabb lendületet ad ahhoz, hogy többen nyelvvizsgázzanak. Kérdésként hangzott el, hogy milyen szinten történtek az egyeztetések. El kell mondanom önöknek, hogy a törvényjavasla t egyeztetését Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár úr végezte, pont azon okból, mert én akadályoztatva voltam, tehát nem tudtam jelen lenni. (15.50) Ez egy speciális helyzet, ugyanakkor a legtöbb helyen konszenzussal végződött az egyeztetés, megértették azt, hogy mi volt a szándék és nincs mögöttes szándék, és én abban bízom, hogy a még hátralévő időben minden olyan kérdés tisztázható lesz, akár esetleg módosító indítványokkal is élve, amely minden fontos kérdést megnyugtatóan rendez. Egyébként tudomásom szerint a Nemzetiségi Tanáccsal is megvolt az egyeztetés, és az is minden fontos kérdésben konszenzussal zárult. Abban bízom, hogy ha nem is tételesen mindenkinek minden mondatára reagáltam volna, de minden fontos kérdésre tudtam olyan választ adni, amely ik ha nem is elfogadható, de legalább értelmezhető. Illetve talán még egy konkrét most eszembe jutott - a jegyzeteimben nem láttam, de eszembe jutott , hogy azt hiszem, például az angolnyelvkönyvek ügyében is kritika fogalmazódott meg. A pontos számra ne m emlékszem, de 200 fölötti nyelvkönyv áll rendelkezésre. Ez lehet, hogy kevés, lehet, hogy nem a legprogresszívebb tankönyvek, tehát még minősíteni se akarom, de ez jelentős szám, tehát van választási lehetőség. Német nyelv ügyében 70 és 80 közötti; igen, a francianyelvkönyv ügyében valóban kell lépnünk. És azt is örömmel jelenthetem, hogy a megfelelő szakértőink dolgoznak azon, hogy ez megváltozzon, tehát francianyelvkönyv ügyében valóban nagyon beszűkült az a lehetőség, ami jelenleg a tankönyvlistán sz erepel.
