Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - HERCZEG TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
597 Összességében tehát nyugdíjakra 2020ban 136 milliárd forinttal többet különít el a költségvetésitörvényjavaslat, mint 2019ben. Ezen többleteket, illetve említett adócsökkentéseket akkor tudjuk elérni, ha a gazdasági növekedésünk 2020ban is az Európai Unió átlaga felett tud maradni. A beterjesztett törvényjavaslat 4 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál. Természetesen látjuk azokat a veszélyeket, amelyek a világgazdaságból érhetik el Magyarországot, természetesen a magyar gazdaság nyitott jellegét illetően tudjuk azt, hogy a világgazdasági, európai uniós gazdasági folyamatok törvényszerűen hatnak a magyar gazdaságra, épp ezért a jövő évi többletek, a jövő évi adócsökkentések biztosítása érdekében egy olyan gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el a kormányzat, amelynek számait a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatba beépítettük. Ez tehát az egyik fontos elem annak érdekében, hogy az említett többletkiadásokat, többletadókedvezményeket tudjuk érvényesíteni. Ez a gazdaságvédelmi akcióterv mintegy 5 00 milliárd forintos hatásával azt hivatott szolgálni, hogy a gazdaság bővülése az európai uniós átlagot mintegy 2 százalékponttal meghaladja. A második fontos biztonsági elem a tervezett többletek és adókedvezmények elérése szempontjából az, hogy a jövő é vi költségvetésitörvényjavaslat 1 százalékos hiánnyal és a GDP 1 százalékát kitevő tartalékokkal számol. Vagyis, ha kedvezőtlen forgatókönyv adódna, az említett világgazdasági kockázatok - úgy is, mint kereskedelmi háború, brexit és egyéb folyamatok - ala csonyabb növekedést eredményeznének, akkor is van egy olyan tartalék, amely az esetleges bevételi csökkenéseket ellensúlyozni tudja. Azt gondolom, hogy a jövő évi költségvetésitörvényjavaslatnak ez is egy fontos előnyét képezi. A tartalékok megemelt össze ge 2020ban a 2019es és az azt megelőző számokhoz képest is, ahogy említettem, jelentős. Ugyanakkor a tartalékok megemelt szintje, a tartalékolás rendszere 2020ban is megegyezik azzal a gyakorlattal, amely értelmében a költségvetés biztonságát, a költség vetés stabilitását nemcsak a tartalékok, hanem a költségvetés korai elfogadása is biztosítja. Éppen ezért immár ötödik alkalommal terjesztette a kormányzat a tisztelt Országgyűlés elé a következő évi költségvetésitörvényjavaslatot. A vitában kritikaként h angzott el az, hogy a tisztelt Országgyűlés nem ismeri a 2018as tényszámokat. Ismét el kell mondjam, hogy a 2018as államháztartási és reálgazdasági adatok akár a kormányzati szervek, akár a KSH, akár az Európai Unió hivatalos szerveinek honlapján elérhet őek, nyilvánosak. Ezen 2018as tényszámok alapján és a ’19es eddig ismert adatok alapján terjesztette be a kormányzat az Országgyűlés részére a költségvetésitörvényjavaslatot. Tényszerűen el kell mondjam, megcáfolva a vitában elhangzottakat, hogy ezen ko rai költségvetéselfogadás nem eredményezte később a költségvetés instabilitását. A 2018as költségvetési törvényt például az Országgyűlés egyetlen alkalommal sem módosította, mégis a már ismert tényszámokból láthatjuk, hogy az a makrogazdasági pálya, amel lyel a kormányzat anno számolt, teljesült, sőt a növekedésünk meghaladta az előzetesen kalkulált értéket, és az államháztartási egyensúlyt is meg tudtuk őrizni úgy, hogy a 2018ban garantált többletkiadások teljesültek, és az adócsökkentések is realizálódn i tudtak. (12.10) E tekintetben tehát, azt gondolom, az Országgyűlés által elfogadandó költségvetésitörvényjavaslat, adótörvényjavaslat nem eredményezi azt, hogy ezek a törvények instabilak lennének, hiszen az esetleges kockázatokat a már említett tart alékok abszolút ellensúlyozni tudják. Ugyanakkor az említett törvényjavaslatok 2010 előtti vagy a 2010es évek elejéhez képesti korábbi elfogadása azt eredményezi, hogy a tervezett adóváltozásokra, a tervezett költségvetéspolitikai változásokra minden éri ntett szereplő, minden érintett vállalkozás, család kellő időben, mintegy fél évvel korábban a törvények hatálybalépése előtt fel tud készülni. A költségvetési számok stabilitását, a kormányzat által tervezett többletkiadások, adócsökkentések elérhetőségét a kormányzattól független két szervezet, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is ellenőrizte, és a kormányzati számításokat hitelesnek találta. Most is
