Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik):
578 Ezt én 2010től fogva az Országgyűlésen belül képviseltem. Rendszeresen elmondtam és felhívtam a figyelmet ennek a szükségességére. A kormány részére az ezzel kapcsolatos javaslatainkat eljuttattuk, de a zt láttuk, hogy ez a gyakorlatban nem valósult meg. Mindig bizakodással néztük azt, hogy százmilliárdos nagyságrendben a költségvetésen belül felbukkan tartalék, ami elvileg akár szolgálhatna erre a célra is. A gyakorlatban azonban úgy néztek ki ezek a tar talékok, hogy a kormány zsebpénzként bánt vele, és ezeket az összegeket nem kis részben saját szája íze, politikai céljai szerint elköltötte a költségvetés. Arra szeretném fölhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy már most beszélnek arról az elemzők, hogy az amerikai piacon kialakultak ingatlanbuborékok, kialakultak részvénypiaci buborékok. Ez eléggé átgyűrűzött Európába, már Magyarországon is a kezdődő buborékokról megjelentek az első elemzések. Lényeges felülárazottság van egyes részvények árfolyamában va gy éppen az ingatlanpiacon. A piac ezt jellemzően úgy szokta korrigálni, hogy meglehetősen durván egy gyors reakció következik be, egy átmeneti visszaesés, amíg megtörténik ez a korrekció, és az átmeneti visszaesés idején a gazdaság növekedése nemhogy lela ssul, de nagyon sokszor negatívba fordul, azaz gazdasági csökkenés következik be. Ha az országnak nincs elegendő tartaléka arra, hogy ezt az időszakot élénkítéssel vészelje át, akkor komolyabb a válság következménye. Általában ez volt a nemzetközi tapaszta lat gyakorlatilag mindenhol. Mivel látom azt, hogy egy szakállamtitkár ül itt, aki kifejezetten professzionális szaktudásról tett tanúbizonyságot az elmúlt években, ezért kérem államtitkár urat majd, hogy erre legyen kedves reagálni érdemben a vita során. Mindent, ami ezzel kapcsolatos, legyen kedves elmondani, hogy hogy látja a kormány ennek a szükségességét. A másik kérdés, amire föl szeretném az önök figyelmét hívni, Magyarország külső kitettségének kérdése. Magyarország alapvetően három jelentős külső f orrást vesz igénybe a gazdasága növekedéséhez. Az egyik maga egyébként a külföldön dolgozó magyar állampolgárok hazautalása, ami már átlépte az éves szinten ezermilliárd forintos nagyságrendet - tehát rendkívül nagy pénztömegről beszélünk , a másik az eur ópai uniós források, amelyeket gyakorlatilag igénybe veszünk; hála istennek, és nem szívességként adja az Európai Unió ezt a pénzt. Harmadik ilyen forrásként pedig nevesíthetjük a külföldi cégek, elsősorban a járműipari vállalatok beruházásait. Nagyon font osnak tartom azonban felhívni arra a figyelmet, hogy nekünk önálló magyar márkákra van szükségünk, mert ha beállunk a termelési lánc aljára és csak arra leszünk képesek, hogy munkaerőt biztosítsunk az itt megtelepedett külföldi vállalkozások működéséhez, a kkor csak munkabért tud a magyar nemzet gyakorlatilag realizálni meg az ország realizálni, de tőkejövedelmet nem fogunk tudni realizálni. Ettől el fogunk esni, mert ezek a tőketulajdonosokhoz fognak vándorolni. Tehát kiemelten fontos lenne az, hogy a kormá ny célzottan élénkítse a gazdaságot, vegyen igénybe olyan eszközöket, amelyek révén sikeres magyar márkák először a magyar piacon tudnak megerősödni, utána a külföldi piacokra továbblépve tudják emelni a potenciális növekedés lehetőségeit. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Ezzel a második felszólalói kör végére értünk. Most van lehetőség kettőperces felszólalásokra. Elsőként megadom a szót a Jobbik képviselőcsopor tjából Potocskáné Kőrösi Anita képviselő asszonynak. Parancsoljon! POTOCSKÁNÉ KŐRÖSI ANITA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Barcza Attila képviselő úr felszólalása sarkallott arra, hogy egy rövid, kétperces reak ciót mondjak. Dicshimnuszokat zengett a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. működéséről.
