Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
561 erő következik. Önmagában a pénz ugyanis nem inspirálja a családokat feltétlenül arra, hogy további gyermekek szülessenek; nem pénzkérdés, hanem egy csomó lelki és egyéb tényező kérdése. Ebben a biztonság az egyik legnagyobb tényező; a biztonság, hogy tudom, a családom nem ma, hanem jövőre és a következőkben is biztonságban élhet és a gyermekemet fel tudom nevelni, ha nem is jólét ben, de egy polgári lehetőség mentén. Úgy gondolom, hogy ennek a költségvetésnek ez az egyik fontos eleme. A másik része, amire szeretnék rámutatni: azt is egyértelműen látnunk kell, és emellett nem mehetünk el, hogy vannak különbözőségek ebben az országba n térségenként, ezen folyt most egy vita. Ezek a különbözőségek nem tegnap keletkeztek, nem nyolc éve, nem kilenc éve, hanem adottságként jelentkeztek. Ez az adottság nem fog megszűnni néhány év alatt ezzel a költségvetéssel sem. Ezzel együtt kell élni még egy ideig, oly módon kell együtt élni, hogy folyamatosan, újra és újra igyekszünk közelíteni az egyes térségeket egymáshoz és a lehetőségeket biztosítani. Szokás úgy felsorolni, ugye, hogy azt mondjuk, hogy van ÉszakMagyarország, KeletMagyarország, van DélDunántúl, van a DélBékés, nagyjából ezeket szokás emlegetni. Most idesorolnám azért a Tiszántúl középső részét, Szolnok megye bizonyos területeit; nem véletlenül, onnan származom, úgy gondolom, ennyire lehetek mégiscsak hazabeszélő. Az a meggyőződésem ugyanis, hogy ebben a térségben - és ceterum censeo ezt mindig elmondom - nem halasztható tovább a 4es és 44es út megépítése, mert ha nem nyitunk fel egy területet és nem kapcsoljuk be az ország vérkeringésébe, akkor hiábavaló erőfeszítések azok, amelye ket egyegy ponton próbálunk - mert próbálunk - biztosítani. Ezért azt gondolom, hogy ez nem halasztható, ezt fel kell gyorsítani. Mit fel kell gyorsítani? - be kell fejezni! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy amikor vidékfejlesztésről beszélünk, kicsit több ről is szólnunk kell. Szólnunk kell arról, hogy ezeknek a vidékeknek, amelyekről éppen az előbb szóltam, és amelyeket felsoroltam, mik a megtartó lehetőségei és erői. Egyfelől az a fajta ipar, lehetőség és kereskedelem, amit odaviszünk, mert hiszen ez kéts égtelenül a kormány erőfeszítései folytán, különösen SzabolcsSzatmárBereg megyében, BAZ megyében és az ország más térségeiben is, a korábban nehéz helyzetben és most sem könnyű helyzetben lévő térségeiben megjelent. Azonban ami biztosan ott van, és ami m eg is fog maradni, az az a termőföld és mezőgazdasági terület, amelyre talán nem építettünk kellő módon az elmúlt időszakban. Nincs biztos és előre kiszámítható helyzet ma sem ezen a területen, ezt őszintén meg kell mondani. Hiányoznak jogszabályok. Nem pé nz kérdése az, hogy legyen szövetkezeti törvény. Némelyek most még talán az én oldalamon is azt mondják, hogy: á, vén szamár, megint valami nosztalgiázásba kezdett, mert hát ugye, a szövetkezés. Nem lehetséges megállítani a latifundiumok terjedését anélkül , hogy a szövetkezést központilag - és azt kell mondanom, központi erővel - ne próbáljuk meg elterjeszteni, megerősíteni. A kormány részéről megvan a szándék. Nagyon határozottan látom az új mezőgazdasági vezetés területén, hogy értik és tudják, hogy ezen a területen lépni kell. Itt azonban meggyőződésem szerint tovább kell nézünk egy picit, mint amivel ma foglalkoznunk, és ki kell tekintenünk arra is, hogy az európai uniós pénzek célzott megszerzése mekkora feladat. Ez a kormánynak egy elsődleges feladata, és nem csak a kormánynak, mindenkinek, akit ma megválasztottunk az európai uniós parlamentbe, mindenkinek elsődleges feladata, hogy azok a pénzek, amelyek Magyarországnak, a magyar vidéknek a felemelkedését szolgálhatják, azok rendelkezésre álljanak. Tisz telt Ház! Már szóltam a veszélyekről. Nagyon röviden szeretnék róla szólni. Amikor a 20082009es válság már lecsengett, egyre több okos közgazdász jelent meg, akik rendkívüli nagy bölcsességet mondtak arról, hogy mennyire előrelátható volt ez, hogy tulajd onképpen mi is volt ezeknek az oka, és sorolták és mondták. Őfelsége II. Erzsébet egy ilyen kongresszus után egyetlen kérdést tett fel: ha ennyire ismerték, miért nem szóltak előre? Most azt lehet látni, tisztelt hölgyeim és uraim, tisztelt Ház, hogy minth a az történne, hogy még azok is szólnak előre és mondják, akik nem látnak még semmit a jövőbe. Nem tudni, hogy ez a veszély mekkora, de érzékelni lehet. Ezért a
