Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 21. péntek - 77. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
557 Az első állításom tehát az, hogy ha összehasonlítást végzünk, akkor nézzük meg a kiindulópontot. Ezen kiindulópontból szemlélve is, azt gondolom, vállalhatóak, sőt nemhogy vállalhatóak, hanem azt gondolom, nemzetközi szinten is elismerhetőek azok az eredmények, amelyeket a magyar gazdaság az elmúlt években elért. Ezt követően akkor nézzük meg, hogy ezen eredmények mellett az államháztartás mutatói hogyan alakultak, és azt a stabilitást, amit az elmúlt években láthattunk, és amire a jövő évi költségvetésitörvényjavaslat is épít, hogyan tudta elérni a kormányzat! Volt egy olyan állítá s, hogy a közfeladatok, az egészségügy, az oktatás kiadásai csökkentek, amit, ha jól emlékszem, képviselő úr említett. Akkor tényszerűen szeretném rögzíteni, hogy egészségügyi célokra 2010hez képest 770 milliárd forinttal több kiadás jut 2020ban, amennyi ben a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadja. Az oktatás területén ez a többlet 633 milliárd forint. Ezek a nominális többletek egyúttal azt is jelentik, hogy reálértéken növekednek a területek kiadásai. Képviselő úr, kérem, hogy ellenőrizze a számoka t! A kumulált infláció 24,224,3 százalék körül van, ez a kumulált infláció 2010től. Ezek a növekmények érdemben az inflációs szint fölött vannak. Ezenkívül azzal kalkulálunk, hogy számos területnek többletei vannak, mint ahogy arra Vejkey Imre képviselő úr, frakcióvezetőhelyettes úr is egyértelműen a tények alapján rávilágított. Itt hadd említsem meg talán azt a technikainak tűnő megjegyzést, hogy amikor összeszámoljuk, hogy milyen kiadásokat kell egészségügyi, oktatási, kulturális, védelmi címszó alatt számba venni, akkor értelemszerűen az OECDnómenklatúrából indul ki a kormányzat. Nemzetközi szinten összehasonlíthatóak azok az adatok, nemzetközi szinten is kiállják a próbát, amikor egyegy terület kiadásainak a változását vetjük össze Magyarországon, i lletőleg más országokban. Ezeket a többleteket értelemszerűen a gazdaság bővüléséből tudtuk elérni, és hozzáteszem, az adók csökkentésével. A képviselő úr arra is utalt, hogy a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása eredményezte a költségveté s stabilitását, az államadósság csökkentését. Én akkor azért felhívom mindnyájunk figyelmét arra, hogy milyen fehéredési intézkedéseket hozott a kormányzat, amelyekkel nemzetközi szinten sikerült csökkenteni az adóelkerülést. Mik voltak azok a lépések, ame lyek százmilliárdokat hoztak a költségvetés számára? Onlinepénztárgépbekötés, cégek egymás közötti tranzakcióinak online rendszerré alakítása, a nemzeti adóhatósághoz történő bekötése. Maga az adórendszer átalakítása, ami elsődlegesen a munkára ösztönöz, azt eredményezte, hogy a foglalkoztatottak száma az ön által hivatkozott 2010es számokhoz képest radikálisan, 800 ezerrel növekedett. Tehát mind a fehérítés területén, mind az adórendszer átalakításának területén, mind a kiadási oldalon strukturális inté zkedésekkel sikerült elérni az államháztartás stabilitását úgy, hogy mellette az állami vagyon jelentősen bővült. Erről se feledkezzünk el, hiszen emlékszünk a magyar gazdaságtörténetből olyan időszakokra, amikor a költségvetési egyensúlyt, illetőleg az ál lamadósság csökkentését az akkori kormányok az állami vagyon értékesítésével próbálták elérni; ennek aztán megláthattuk a böjtjét. Ellenkező folyamatot láttunk 2010től: számos közműszolgáltató cég került állami tulajdonba, és ez is hozzájárult ahhoz, hogy a természetes monopóliumoknak minél szélesebb köre legyen köztulajdonban. Ami pedig a gazdaság teljesítményén, az államháztartás helyzetén, az államháztartáson belüli területek kiadásán túl, azt gondolom, említésre méltó, az az, hogy vajon a társadalmi kü lönbségek nőtteke, illetőleg hogyan néz ki a társadalom kevésbé tehetős rétegének a felzárkózása. A képviselő úr a társadalmi különbségek növelését említette, a szegényebb rétegek leszakadását. Ennek kapcsán engedjék meg, hogy néhány tényadatot említsek! Először is, azt gondolom, nemcsak az egyén felemelkedését jelenti az, ha segély helyett munkából tud élni, nemcsak az önbecsülését növeli, hanem nagyobb jövedelemre is lehetőséget ad. Tudjuk, hogy a segélyekhez képest a munkából, még ha ez a munka nem is a z elsődleges munkaerőpiacon valósul meg, hanem a Startmunkaprogram keretében, nagyobb jövedelmet lehet elérni; ez az első fontos dolog. Ma jelentősen nagyobb azoknak a száma, akik munkából tudnak élni, mint akik valamilyen segélyjellegű
