Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SZÉKELY SÁNDOR (független): - ELNÖK: - FONT SÁNDOR (Fidesz):
461 növekményt és ilyen produktumot nem sok utánunk következő kormány fog produkálni, mint amit eddig már produkált ez a kormány. Maradjunk egyelőre ennyiben! Székely Sándor képviselőtársam pedig a gyermekvállalási hajlandóságot, k edvet és a születendő gyermekek számát kritizálta. Mindenki vegyen részt ebben, amennyire tud, amennyire ereje és lehetősége megengedi, amikor ő még abban a korban van, amikor ezt megtehetné. Egy gyermek nagy dolog, de legyen kettő, három, netán több. Akik ezt megtehetik, megtehettük, odaálltunk akkor, amikor kellett. (A távozni készülő Székely Sándor felé:) Mellesleg, képviselőtársam - most gyorsan mondom, mert látom, éppen el akar menni , hogy az öntözés milyen helyzetben van Magyarországon a szárazsági helyzetben. Csak szeretném jelezni, hogy bizony elkerülte a figyelmét az a 17 milliárd forint, ami 2020tól minden évben rendelkezésre fog állni a mezőgazdaság számára - amiről bővebben is szeretnék majd beszélni, most csak őneki mondom, mert látom, hogy m enőfélben van , tehát hogy egy 170 milliárdos öntözésfejlesztési program indul el, épp a jövő évtől kezdődően. Visszatérve most már a mezőgazdasági témához, amelyhez kapcsolódóan a felszólalásomat kértem, és tudom, hogy túl nagy vitát nem fog kiváltani, e zt már látom tavaly, tavalyelőtt óta, miután a jelenlegi ciklusban a Mezőgazdasági bizottságban négy ellenzéki helyen az ötfrakciós ellenzék mindösszesen kettő frakciója van jelen, a Jobbik három képviselővel volt, most már csak kettővel maradt, egy kiválá s is történt, az LMP egy főt delegált, és nem vesz részt valamiért az MSZP, a DK és a Párbeszéd, nem is jelöltek a Mezőgazdasági bizottságba még tagokat sem. Ilyen nem volt, amióta ismerem a Mezőgazdasági bizottság történetét, hogy valamelyik frakció, ha t ehette volna, akkor ne delegált volna ide bizottsági tagot. Aztán csodálkoznak, hogy miért vannak olyan eredmények, például egy globális eredményt hadd mondjak, hogy a Fidesz vidéken mindig erősebb; ez egy elég egyértelműen kimutatható szám. Szóval, érdeme s odafigyelni a mezőgazdaságra, ajánlom mindenkinek, mert a mezőgazdaság egy nagyon érdekes, bár sokak által, itt különösen az ellenzékre figyelek, lekezelt terület. Ez a mezőgazdaság egy apró kis tevékenységet végez: élelmiszert termel, és az emberek meg olyanok, hogy élelmiszert fogyasztanak. Így aztán nyugodtan elmondhatjuk, hogy az a 78 milliárdnyi ember, aki most a Földön én, nem tudja kikerülni a mezőgazdaság hatását, mert az az ágazat élelmiszert termel, az emberek meg élelmiszert fogyasztanak, iszo nyú nagy a függőségi helyzete tehát mindenkinek. Éppen ezért nem mindegy, hogy ki hogyan viszonyul a mezőgazdasághoz. 2010ben stratégiai ágazatnak lett minősítve a mezőgazdaság. Ezt akkor bagatellizálta az ellenzék, hogy ez csak egy ilyen hírlapi kacsa, s emmi jelentősége nincs. Mi ettől persze többet gondoltunk, és ezek az eredmények meg is jöttek, annak ellenére, hogy nem volt olyan év, amikor itt minden költségvetés alkalmával elszidták az ellenzéki oldalról, hogy mi katasztrófába sodortuk ezt az egész m ezőgazdasági ágazatot. Sokat vitatkoztam akkor még Gőgös Zoltán képviselő úrral. Na, ővele még lehetett vitatkozni. Ő legalább értett egy területhez, és olyan 6070 százalékban meg is értettük egymást, 3040 százalékban vitatkoztunk, mert genetikailag másk épp gondoltuk ezt az egész mezőgazdasági fejlesztést. (Bencsik János, Jobbik: Az mit jelent, hogy genetikailag?) Mostanra eljutottunk odáig, hogy az ellenzék csak annyit mond a mezőgazdaságról, hogy ez nem jó, válsághelyzet van, s a többi. 2010 óta ezt min den alkalommal elmondták, és felteszem azt az indirekt kérdést, hogy amennyiben igaza lett volna az ellenzéknek, akkor ma már ez a mezőgazdaságunk rég tönkrement volna. Ha igaza lett volna, de nem lett igaza. Olyannyira nem lett igaza, hogy 20102018 közöt t például a kibocsátás, a mezőgazdasági termelésnövekedés, jövedelmezőség tekintetében, egy összszámot ha megengedik, hogy mondjak, a növénytermesztésnél 65 százalékos ez a növekedés 2010 óta, az állattenyésztésnél 58 százalékos. Tehát egy folyamatos, ten denciózus növekedést látunk a mezőgazdaság minden területén. Nem azt mondom, hogy ágazati apró problémák időnként nem ütik fel a fejüket. Ez sajnos benne van a
