Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. ARADSZKI ANDRÁS (KDNP):
450 A DK vezérszónoka, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úr érdekes okfejtésbe bonyolódott a vezérszónoklata során. Elmondta nekünk, hogy ez a fajta családvédelmi akcióterv, a magyar családok támogatása nem helyénvaló, helyesebben: nem célszerű, és szerinte eredménytelen, merthogy a statisztikai adatok azt mutatják, hogy nem azok a szülőpárok vállalnak több gyerekek, akikre a támogatás fókuszál, hanem az elszegényedő területeken élő családoknál születik több gyerek. Arra nem volt bátorsága, hogy a családi adókedvezményen keresztül történő, azaz a munkavállalással együtt járó családi támogatási rendszert kitöröltesse, illetve arra tegyen javaslatot, hogy ez ne legyen, és álljon vi ssza az a fajta családi adókedvezmény, azok a családi támogatási rendszerek, amik az ő időszakában voltak, amelyek a munkát nem vállaló családoknak alanyi jogon járó támogatást biztosítottak a költségvetést terhelve, oly módon, hogy ennek a költségvetésnek a fedezetéhez ezek a családok nem vagy csak nagyon kis mértékben járultak hozzá. Ő ezt nem mondta ki. Ebből következik számomra, hogy ő ezeket a rétegeket sem próbálná támogatni a költségvetésen keresztül a gyerekvállalás ösztönzése érdekében. Ebből követ kezik, és itt lepleződött le a miniszterelnök úr, hogy ezt az összeget, amit jelenleg családtámogatásra fordítunk, nyilvánvalóan a migránsok behozatalára, a migránsok integrálására, oktatására, letelepítésére, beilleszkedésének a költségeire fordítaná. Teh át lelepleződött ebben az esetben; nem a magyar családokat tartja fontosnak még a költségvetési vitában sem (Gréczy Zsolt: Több tízezer vendégmunkás, akiket behoztatok, az igen?) , hanem a migrációt kívánja támogatni azokból a költségvetési többletforrásokb ól, amiket, mint említettem, a magyar emberek, a magyar családok, a magyar gazdálkodó szervezetek állítottak elő. A másik nagyon fontos eleme ennek a költségvetéstervezetnek, hogy készül arra az idő szakra is, amikor ez a fajta európai vagy tán globális gazdasági jó állapot, gazdasági fejlődés, a gazdaság kedvező alakulása nem lesz arra alkalmas, nem lesz olyan, mint jelenleg vagy az elmúlt évtizedekben volt. Ezért egy gazdaságvédelmi akciótervet is k idolgozott a kormány. E tekintetben tartalmaz a költségvetés olyan intézkedéseket, ami biztosítani tudja, képes arra, hogy továbbra is fenntartsa azt a gazdasági növekedést, amely legalább 2 százalékos GDParányos növekedéssel többet jelent, mint az európa i uniós átlagos GDPnövekedés. Az ehhez szükséges adókedvezményeket, adóadminisztrációs kedvezményeket tartalmazza a költségvetés, illetve az azt megalapozó adó- és egyéb törvények. (12.40) Azt is mutatja egyébké nt, ha ezt a szempontot nézzük, hogy ez a költségvetés alapvetően nullás kiadású, tehát nem deficites, nem is szufficites, pont nullásra lehet fogni. Mert egyébként a modern, felkészült és a magyar kormány gazdaságpolitikáját rendszeresen bíráló, általában liberális irányultságú közgazdászok most már azt a fegyvert, azt a mondást veszik elő, hogy jó, jó ez a költségvetési irány, hogy egyre inkább csökken a költségvetési deficit mértéke, de igazán a példaországokban, a bezzegországokban már szufficites a köl tségvetés. Ebben lehet igazság, lehet vita is, de ha a gazdaságvédelmi akciótervben meghatározott és félretett biztonsági tartalékot - amit remélhetőleg nem kell majd felhasználni erre a célra - hozzátesszük, akkor ez a költségvetés nullás; tehát abba a ne mzetközi irányba megy és tart, amit egyébként jónak tartunk, és amellyel kapcsolatban a magyar kormány állásfoglalása már 2010 óta világos volt, hogy nem szeretnénk többet költeni, mint amennyit megtermelünk. E tekintetben, úgy gondolom, hogy jelentős előr elépést tartalmaz a költségvetési tervezet ebbe az irányba, tehát ilyen szempontból sem érheti kritika. Fontosnak tartom, hogy minden nagy terület, amely a költségvetés szempontjából és a magyar állampolgárok életkörülményeinek szempontjából fontos és érzé keny terület, többlettel rendelkezik ebben a költségvetésben. Az oktatásban 48 milliárd forinttal többel gazdálkodhatnak, mint az előző évben, az egészségügyben ez 184 milliárd forint, a közszféra béreire 238 milliárd forint fordítódik többletpénzként. Ha megnézzük ezeket a számokat, akkor azt is lehet látni, hogy a
