Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. LÁSZLÓ IMRE (DK):
447 tevékenységének eredményeképpen a 33. helyre zuhantunk vissza, és már csak Romániát és Albániát tudhatjuk magunk mögött. Az ország lakossága szempontjából kritikus területekre, így az oktatásra, az egészségügyre, a társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra, a laká sügyekre fordított kiadások az elmúlt tíz évben a GDP arányában 30,7 százalékról 22 százalékra estek vissza. Ezzel szemben az államapparátus, a védelem, a gazdasági funkciók, a szórakoztató és a vallási, illetve funkcióba nem sorolt tevékenységek kiadásai 17,1százalékról 19,2 százalékra emelkedtek. (12.20) Az Ealap természetbeni ellátásai, amelyek során jellemzően az állam orvosi ellátást és gyógyszerellátást hivatott biztosítani, a GDP 2010es 4,45 százalékáról 3,95 százalékra csö kkentek. Ez bizony, államtitkár úr, azt jelenti, hogy 2010 óta a Fideszkormányok egy teljes évi kiadást vontak el ettől az ágazattól. De nézzük meg egy kicsit részletesebben az egészségügy 2020ra tervezett költségvetését! 2019cel szemben az egészségügyi ellátások kiadásai, összehasonlítva természetesen a két év adatait, jelentősen emelkedtek: jelen pillanatban 2746,8 milliárd forinttal szerepelnek, ez a GDP 5,6 százaléka. Azonban tudnunk kell, hogy ebben az összegben szerepel a táppénz, a külföldi gyógyk ezelés és a rokkantsági ellátások tervezett ráfordítása is. Ez pedig azt jelenti, államtitkár úr, hogy a tényleges gyógyítótevékenység támogatása az állam részéről most is 5 százalék alatt marad, és bizony a GDP 22,5 százalékának erejéig a lakosságnak kel l majd ezt kiegészíteni a saját zsebéből. Akkor most vegyük górcső alá a gyógyítómegelőző ellátásra tervezett források megosztását! Már az első megközelítésben szembeötlő, hogy a háziorvosi és háziorvosi ügyeleti ellátásra, védőnői szolgáltatásra, fogásza ti ellátásra, otthoni szakápolásra a tervezet sajátos módon ugyanannyit fordítana, mint tették azt 2019ben, azaz szégyenszemre reálértékben most még kevesebbet is kapnak. Olyan ellátási területek ezek, amelyeket az indokolt és szükséges ráfordítások elmar adása miatt napjainkban szakemberhiány és egyre növekvő feszültség jellemez. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy évente 24 ezer, ezt a miniszterük mondta, egészen pontosan az EMMI minisztere, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tanulmánya szerint pedig 36 ezer polgártársunkat veszítjük el annak ellenére, hogy megbetegedésük gyógyítható vagy éppen megelőzhető lett volna. Hol van az alapellátás kapuőri szerepének sokat emlegetett megerősítése? Kíváncsiak vagyunk arra, hogy ez a tervezett 10 milliárd forint , amelyet az alapellátás megerősítésére kívánnak fordítani, hogy fog realizálódni a gyakorlatban. A laboratóriumi ellátásokra 2020ra 2019hez viszonyítottan mínusz 33 millió forintot terveztek. Túl azon, hogy ez nemcsak logikátlannak, de érthetetlennek is tűnik, ez az a terület, amely folyamatos feszültségekkel küzd a reális igény és a biztosított források között kialakult feszültségek miatt. Nincs jó helyzetben a mentésügy sem, hiszen az eddig ismert gondjaik megoldására tervezett plusz 412 millió forint még szépségtapasznak is szegényes. Az összevont szakellátásra - ez a járóbetegszakellátás és a fekvőbeteggyógyintézetek tevékenységének finanszírozását jelenti - a kormány 2020ra 932,6 milliárdot tervezett be, ami csupán 21,3 milliárd forinttal több az előző évinél. Államtitkár úr, ha az önök által prognosztizált 2,8 százalékos inflációt vesszük figyelembe, akkor is az infláció nagyobb, mint ami a 21,3 milliárd szempontjából vizsgálható, nem beszélve arról, és ezt nyilván ön is tudja, hogy az egészségügy területén az infláció gyorsabb, mint a hétköznapi életben. Arra is emlékeztetni szeretném tisztelt képviselőtársaimat, hogy ez az összeg még csak meg sem közelíti az intézmények alulfinanszírozottságából származó éves adósságot. Jelen pillanatban is közel ít ez a lejárt adósság a 40 milliárd felé, elhagyta a 37 milliárdot. És akkor beszélhetünk valamilyen fejlesztésről vagy a tevékenység korrekciójáról?
