Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 20. csütörtök - 76. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK - BURÁNY SÁNDOR (Párbeszéd):
424 szám megegyezik a 2020ra tervezett nyugdíjemelés mért ékével. Emlékeztetőül: a kormány idén 2,7 százalékos inflációval számolt, de az Eurostat adatai szerint ez valójában 4 százalék. Természetesen a kormánypárti képviselők erre mondhatják, hogy a törvény garantálja, ha a tényleges infláció meghaladja a tervez ettet, akkor ezt egy kompenzáció formájában a nyugdíjasok év végén visszakapják. Csakhogy ezzel a most már általánossá váló gyakorlattal az a helyzet, hogy a nyugdíjasok pénzének jelentős részét a kormány használja, azzal, hogy nem a nyugdíjasok számláján van ez a pénz, mert nem kapták meg időben, utólag kapják meg kompenzáció gyanánt, hanem eleve az államháztartás kasszáját gazdagítja, ez azt jelenti, hogy a kormány használja a nyugdíjasok pénzét. Hiába kompenzálja őket év végén, ez utólag az év közbeni ki adásokra már viszonylag sovány vigasz. Ráadásul olyan érzékeny területeken, ami a nyugdíjasokat különösen sújtja, pedig egészen elszabadultak az árak, elég megemlíteni, hogy az inflációs adatokon belül a sertéshús ára majdnem 9 százalékkal emelkedett az el múlt év hasonló időszakához képest, a kenyér ára is több mint 7 százalékkal drágult egyetlen év leforgása alatt. De ha megnézzük a gyógyszerárak alakulását, ami a nyugdíjasok szempontjából szintén egy nagyon érzékeny terület, ott is elég brutális adatokat találunk. Ha megnézzük, 2000 és 2017 között milyen áremelkedés történt, ez persze egy elég hosszú időtáv, akkor azt látjuk, hogy majdnem 160 százalékkal emelkedtek az árak Magyarországon, és ez sajnos szintén a lemagasabb érték az egész Európai Unióban. Eh hez képest a gyógyszerkassza bruttó összege jövőre közel 9 százalékkal, majdnem 400 milliárd forintra emelkedik, de a lakosság tavaly 517 milliárdot költött gyógyszerekre és ebből közel 120 milliárdot a vényköteles gyógyszerekre. Ebből is látszik, hogy egy re inkább előáll az a tarthatatlan állapot - még ha a kórházi állapotokat is figyelembe vesszük emellett , hogy annak van esélye Magyarországon gyógyulni, akinek elegendő pénze van. Ez pedig egy tragikus helyzetet eredményez. Ha a nyugdíjasoknál maradunk még, akkor itt van a nyugdíjprémium. Azért emlékeztetőül nem árt elmondani, hogy ezt a nyugdíjprémiumot a Bajnaikormány vezette be. Most van arra lehetőség, hogy ennek a bevezetett nyugdíjprémiumról szóló törvénynek a révén a nyugdíjasok valamit visszakap janak a gazdasági növekedésből. De úgy tűnik, hogy a kormány ezen a téren is túlságosan óvatosan számol, hiszen a tényleges gazdasági növekedés és a tervezett gazdasági növekedés közötti különbség révén - nyugdíjasérdekvédelmi szervezetek számítása szerin t - mintegy 10 ezer forintot spórolt meg a nyugdíjprémiumon a kormány nyugdíjasonként. Ezt a pénzt oda kellene adni a nyugdíjastársadalomnak. Tehát ha a nyugdíjasoknak juttatott pénzről beszélünk, akkor azt láthatjuk - most már nem az első évben , hogy a kormány mindig alultervez, és aztán megpróbálja ezt valahogy kompenzálni, ahelyett, hogy helyes tervezéssel eleve odaadná a nyugdíjasoknak azt, ami jár. Ezen a téren igen találó Karinthy mondása, ő azt mondta, hogy amit a kormány ígér, azt megtartja, ebbő l következően, ha pénzt, ígér, akkor azt is megtartja. Nézzük, hogy a lakhatási válság területén a kormány a költségvetésitörvényjavaslat alapján szembenézette a helyzettel! Úgy tűnik, hogy nem. Egy ilyen kettészakadó társadalomban, mint amit 2010 után m egtapasztaltunk, egyre inkább az a kormány stratégiája és politikája, hogy minél jobb helyzetben van valaki, annál inkább számíthat a kormány segítségére, és minél rosszabb helyzetben van valaki, annál inkább az út szélén hagyja őket a kormány. Azért az ig en tanulságos, hogy amikor az ember az Országházba igyekszik, és vezetés közben rádiót hallgat, akkor az egyik kereskedelmi rádión elemzők arról beszélnek, hogy vajon jó befektetése felvenni a babaváró támogatást, hiszen a feltételek teljesítése esetén - ez egy nagyon fontos kritérium - ez egy kamatmentes kölcsön, mondjuk, 10 millió forint erejéig, és érdemese venni belőle rögtön államkötvényt, aminek - jól mondom, államtitkár úr? - 4 százalék körül várható a hozama; tehát rögtön azért felvenni egy család támogatásról szóló kedvezményes kölcsönt, nulla százalék kamatozású kölcsönt,hogy abból egy befektetési kötvényt - éppen állampapírról beszélünk , állampapírt vegyenek. Nyilvánvaló, hogy elsősorban ez a fajta kedvezményes hitellehetőség - sok házas, amiko r majd a bankokba el fog menni, és szembesül a feltételekkel, fogja látni a valódi kritériumokat , bármennyire is előrelépést jelent több tízezer családnak adott esetben, közel 10 milliós országról
