Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
372 milliárdos többletből 18 milliárd ehhez a Nemzeti Kutatási, Fej lesztési és Innovációs Alaphoz kerül. Ez az alap két részből fog állni, két alaprészből: a kutatási alaprészből és az innovációs alaprészből. A kutatási alaprész részesedése 49,5 milliárd, az innovációs alaprész pedig 65,2 milliárd, a kettő együtt 114,7 mi lliárd. Azért, azt gondolom, ez megint csak nem elhanyagolható tétel. A kutatási alaprész finanszírozza az új nemzeti kiválósági programot, a tématerületi kiválósági programot, a felsőoktatási intézményi kiválósági programot, az egyéni és kutatócsoportok a lapkutatásait, kutatók nemzetközi együttműködésben való részvételét, bekapcsolódását; tulajdonképpen az egykori OTKA idekerül. Arról is emlékezzünk meg, hogy ezen kívül, tehát ezen alapon kívül is vannak olyan kutatóintézetek, állam által fenntartott kutat óintézetek, amelyek alapkutatást végeznek. Gondoljunk csak arra, hogy ilyen a Veritas Intézet vagy például akár a Magyarságkutató Intézet, és még a sort hosszasabban is sorolhatnánk. (18.50) Az innovációs alaprészből a 2020. évben a vállalati innováció, i lletve a piacorientált, túlnyomórészt az Akadémia és a vállalati szektor által közösen megvalósított K+F tevékenységeket fogják támogatni, illetve a hazai és nemzetközi együttműködésben megvalósuló innovációs támogatásnak is ez lesz a fő forrása. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal költségvetésében is van egy elkülönített, kifejezetten és kutatáshoz és innovációhoz is kapcsolódó keretösszeg, ez egy 14,1 milliárdos tétel, a nemzeti laboratóriumok előirányzatot fogják ebből finanszírozni. Ez az összeg biztosítja majd lényegében az ELI fejműködtetését és fenntartását, az ehhez szükséges durván 2,1 milliárdot, illetve a szegedi lézeres kutatóközpont kihasználtságának a növelése érdekében beindítandó tudományos projektet, ami lényegében nukleári s hulladék kezelésének megoldására irányuló projekt, illetve a molekuláris ujjlenyomatvizsgáló központ létrehozása is ehhez a tételhez kapcsolódik. A 2019. évi költségvetésben, tehát az ez évi költségvetésben az ITM fejezetben szereplő kutatási és fejlesz tési feladatok a 2020. évi költségvetésben az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnál jelennek meg, ezen név alatt szerepelnek, ez mintegy 48,5 milliárd forint. Idetartoznak lényegében azok a feladatok, amik korábban az MTAkutatóintézetek, kutatóhelyek támogatá sát jelentették, az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatását, infrastrukturális fejlesztési központi kezelési felújítások támogatását, akadémiai kiválósági programok támogatását, kutatói pályázatok támogatását, kutatási kiválóság támoga tását, felsőoktatási kiválósági programok támogatását. Tehát ezek igen széles körű és sok mindent magukban foglaló programok. A Magyar Tudományos Akadémia mint tudós társaság, mint köztestület, illetve az Akadémiánál megjelenő gyakorlat, tiszteletdíjak kif izetésére 16,9 milliárd forint áll rendelkezésre a jövő évi költségvetésben. A kutatásfejlesztésben és innovációban manapság már egyre nagyobb, jelentősebb szerepe van, illetve lesz az egyetemeknek, az egyetemek és az ipar együttműködésének. Ehhez kapcsol ódóan fontos megemlíteni, hogy akkor, amikor a számokat nézzük, jó, ha azt tudjuk, ahogy az önkormányzatok esetében is a saját bevételek jelentősen nőttek, úgy az egyetemi világban is, például a Corvinus már nem szerepel ebben a tételben, hiszen a Corvinus nak megváltozott a fenntartója, vagyonjuttatásban részesült, és nem pedig a költségvetési rovatok között szerepel. Tegyük hozzá azt is, hogy ma már a legtöbb egyetemnek folyamatosan és dinamikusan növekszik a saját bevétele, elsősorban az iparral történő e gyüttműködés révén. Ez igaz Pécsre, igaz Szegedre, igaz Debrecenre, igaz Győrre, Kaposvárra és természetesen a fővárosra is. Növekvő forrással és egyben kutatási pénzügyi fedezettel rendelkeznek. Még azt is meg merem kocká ztatni, hogy a felsőoktatás tudományos teljesítményét, ha megnézzük, az körülbelül olyan nagyságrendű, mint az akadémiai kutatóintézetek voltak, de az ipari együttműködés szempontjából messze jobban teljesítenek. Növekvő saját bevétel és nem csökkenő állam i támogatás együttesen jellemzi tehát ezt a szférát, az azt jelenti, hogy javulnak a pénzügyi pozíciók. Néhány egyetem ebből a szempontból kifejezetten imponáló fő mérlegszámokat tud produkálni.
