Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
356 miért nem érvényesültek. A külső környezet számukra is kedvező volt, az olajárak ugyanúgy befolyással bírtak az ő gazdaságukra is, és mind a két ország jelentős európai uniós forrásokat kapott. Azt is megemlíthetném, hogy emlékszünk a múlt évtizedből olyan időszakra, a 2008 előtti évekre, amikor szintén egy konjunkturális időszak volt, Magyarország tekintetében mégis reálkonvergenciát nem nagyon láttunk, és mellette költségvetéseknél bizony jelentős hiányokat tudtunk elérni. Én tehát azt gondolom, hog y kétségtelen tény, és abban a képviselő úrral egyetértek, hogy a külső körülmények jelentős befolyással bírnak egy ország gazdasági teljesítményére, de azt gondolom, hogy azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években Magyarország elért, nem lehet és téves dolog kizárólag a magyar vállalatok, a magyar családok, a magyar gazdaságpolitika teljesítményétől elvenni. Így érkeztünk el 2020hoz, ahol a benyújtott költségvetésitörvényjavaslat a meglátásunk szerint azt a gazdasági felzárkózást viszi tovább, a mit az elmúlt években láttunk. (17.40) Én úgy látom, hogy ez a fölzárkózás nem jár együtt azzal, amit a szocialista képviselők mondtak, ez nem eredményezi egyes rétegek jelentős pozícióerősödését úgy, hogy ez más rétegek kárára valósulna meg. Képviselő úr úgy fogalmazott, hogy Magyarországon egyre nagyobb a szegénység. Igazából nem tudom, hogy ezt milyen számokkal tudja képviselő úr alátámasztani. Nézzük meg például azt, hogy a foglalkoztatottak száma hogyan alakult, mennyien voltak, akik korábban munkanél küliek voltak, és ma munkából élnek. Nézzük meg, mondjuk, a minimálbérek alakulását és a reálösszeg alakulását is. 2010 után - hozzáteszem, a 2016os megállapodás részeként is - 2017ben, ’18ban és ’19ben is pont a legalacsonyabb keresetűek reáljövedelme radikálisan növekedett. Ha képviselő úr, illetőleg a baloldali frakciók fontosnak tartják azt, hogy az anyagilag kevésbé kedvező helyzetben lévő rétegek felzárkózása folytatódjon, akkor szerintem a 2020as költségvetésitörvényjavaslatot lehet támogatni, hiszen az arra épült, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 8 százalékkal emelkedik, ez ismét egy érdemi reáljövedelemnövekedést eredményez az ő tekintetükben. S ha a nyugdíjasok szóba kerültek, akkor meg kell említsem, hogy azzal kalkulálunk, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzésén túl nyugdíjprémium kifizetésére is nyílik lehetőség. Az állami működési tételek miatt is szót kell emeljek. Igen, képviselő úr, el kell mondani, hogy ha megnézzük, hogy az állam működési kiadásai közé milyen tételek tar toznak, akkor nemzetközi sztenderdek alapján ide kell számítani a biztonságivédelmi kiadásokat is. Tehát ha elfogadjuk azt, hogy a rendőrök és a honvédek fizetése az elmúlt években növekedett, és ezeket a béreket minimum meg akarjuk őrizni, ha elfogadjuk azt, hogy a biztonság egy alapvető érték, akkor igen, el kell fogadjuk azt, hogy ezeken a területeken az állam kiadásai növekedtek, mint ahogy hál’ istennek egyéb területeken is, például a kormánytisztviselők béreinél, vagy ha itt az Országgyűlés Hivataláb an, illetve az Országgyűlés épületében beszélünk, a hivatali dolgozók bére is emelkedett; ez is benne van az önök által kifogásolt kiadásnövekedésben. Ami az önkormányzatokat illeti: miniszter úr az önkormányzatok jövő évi forrásait illetően az expozéjában arra hívta föl a figyelmet, hogy az önkormányzati rendszer mennyi pénzzel tud gazdálkodni, és ehhez címzetten a IX., az önkormányzati támogatásokat tartalmazó fejezetben a központi költségvetés mennyi forrást ad. Ha az önkormányzatok gazdálkodását kicsit perspektivikusabban nézzük, akkor azért látni kell, hogy a központi költségvetési finanszírozáson túl a helyi önkormányzatok forrásainak döntő része saját bevételből, azon belül helyiiparűzésiadóbevételből ered. Az elmúlt években pont ezért növekedett jel entősen a helyi önkormányzatok bevétele, és várhatjuk ezt 2020ban is, hiszen a gazdaság növekedésével párhuzamosan a helyiiparűzésiadóbevételből is többlettel tudnak majd kalkulálni. S talán azt is meg kell említeni, hogy vannak olyan tételek, olyan költ ségvetési támogatások, amelyek a magyar településeket célozzák. Ilyen például a „Magyar falu” program, amely nem szerepel a képviselő úr
