Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár:
328 kiszámíthatóságot és a stabilitást. De azon állítás, hogy ne isme rnénk a múlt év számait, tényszerűen nem igaz. Képviselő úr, úgy is mint a Költségvetési bizottság elnöke, ha megnézi a Magyar Államkincstár honlapját arról, hogy 2018ban milyen kiadások teljesültek, milyen bevételeket számoltunk el, vagy ha elnök úr megn ézi az Eurostat nyilvános adatait, az Európai Bizottság dokumentumait, akkor pontosan láthatja, hogy a magyar gazdaság 2018. évi tényszámai ismertek. Nemcsak egyoldalú nyilatkozatokról van szó, amelyeket az uniós testületek közzétesznek, hanem például a hi ány vagy az államadósság tekintetében az Eurostat validálja ezeket a számokat. Vagyis ismertek azok a 2018as számok, és ismertek azok a 2019es eddigi tényszámok és várakozások, amelyek alapján a jövő évi költségvetési javaslatot elkészítettük. Abban elnö k úrnak természetesen igaza van, hogy amint közeledünk a következő év elejéhez, mindig újabb és újabb információk állnak rendelkezésre, a makrogazdasági folyamatokról újabb és újabb prognózisokat tudunk készíteni. Ezt a 2020. január 1jéhez képest még nagy obb bizonytalanságot hidalják át a tartalékok, és abban bízom, hogy ezt a nagyobb bizonytalanságot tudja áthidalni egy felelős költségvetési tervezés. Arra a kérdésre pedig, hogy felelőse a 2020as költségvetési tervezés, egyrészről azt gondolom, hogy vál aszt adott vagy nyilatkozott e tekintetben az Állami Számvevőszék, nyilatkozott a Költségvetési Tanács, és remélem, hogy elnök úr, illetve a tisztelt Országgyűlés respektálja azokat az adatokat, amelyek az elmúlt évekbeli költségvetések végrehajtását mutat ják. Az első állításom tehát az, hogy igenis lehet megalapozott költségvetést beterjeszteni a tisztelt Országgyűlés elé fél évvel a költségvetés hatálybalépése előtt, az elmúlt évek tapasztalatai és a 2020as költségvetést illetően a kormánytól független s zervezetek dokumentumai ezt támasztják alá. Ha a képviselő úr, úgy is mint elnök úr, azt állítja, hogy alultervezett kiadások és felültervezett bevételek vannak, akkor kérem, mutasson rá azokra a tételekre, ahol az ön véleménye szerint, ellentétesen a korm ánytól független két szervezet véleményével, ezt a kormányzat végrehajtotta. Én azzal nem vitatkozom, hogy lehetnek tételek, ahol a bevételek nem úgy teljesülnek, vagy ahol többletkiadásokat kell teljesíteni, épp ezért számoltunk jelentős tartalékokkal a 2 020as költségvetésben, vagyis meglátásunk szerint a főbb társadalompolitikai célokra - legyen szó akár családtámogatásról, legyen szó akár béremelésekről - a fedezet rendelkezésre tud állni, akkor is, ha a terveinktől eltérően, mondjuk, a növekedési számo k a világgazdasági kockázatok miatt nem úgy alakulnak, ahogyan azzal most kalkulálunk. Ami a nyugdíjakat illeti, és azt a politikát, amelyet a kormány követ, nemcsak képviselő úr, hanem Korózs Lajos képviselő úr is kifejtette azt, hogy a nyugdíjak értéke h ogyan alakult az elmúlt években. Azt gondolom, hogy a legfontosabb dolog az Alaptörvényből fakadó kötelezettség, nevezetesen: a nyugdíjak reálértékét meg kell őrizni. A kormány ezen vállalását tartotta, és ha valaki megnézi azt, hogy az inflációs számok ho gyan alakulnak, akkor remélem, vissza tudja igazolni, akár Varju László elnök úr is, hogy számos esetben a tényinfláció alacsonyabb volt, mint a költségvetésben tervezett szám. Éppen ezért 2010 után a nyugdíjak reálértéke több mint 10 százalékkal növekedet t. Ha 2020ban a most kalkulált 2,8 százalékos inflációhoz képest magasabb infláció teljesülne, akkor pedig a plusznyugdíjkiegészítéssel garantálja azt a kormányzat, jogszabályi kötelezettsége alapján, hogy a nyugdíjak 2020ban is megőrzik a reálértéküket . Ezen túl mi azzal számolunk, hogy minden nyugdíjas, a kisnyugdíjas is, a közepesnyugdíjas vagy a nagyobb járulékbefizetésének köszönhetően nagyobb nyugdíjban részesülő is 2020ban nyugdíjprémiumban részesülhet - ez a nyugdíjak reálértékének megőrzésén tú l érvényesítendő , és amikor a múltról beszélünk, arról sem feledkezhetünk el, hogy számos esetben Erzsébetutalvány formájában többletforrást is kaptak a nyugdíjasok. Korózs Lajos képviselő úr hozzászólására még annyiban térnék ki, hogy ugye a képviselő úr azt mondta, hogy akár egy testvérpár esetén, ha néhány évvel később vonul az egyik illető nyugdíjba, mint a másikuk, akkor a később nyugdíjba vonuló jóval nagyobb nyugdíjat kaphat.
