Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
298 országot, 53 százalékról 80 százalék fölé vitték, ez kétségkívül igaz (Közbeszólá s a kormánypártok soraiból.) , ez kétségkívül igaz, de a másik fele is igaz, hogy most sincs egy olyan gazdaságunk, amely valóban produktív lenne. Foglalkoztatottság. Elég optimista az elképzelés, hogy 1,3 százalékos foglalkoztatásnövekedés fog megvalósulni . Ez, azt gondolom, csak úgy lehet, hogyha egyre több és több vendégmunkást fognak befogadni, és erre vonatkozóan látszanak is jelek. A termelékenység 2,7 százalékos - eléggé optimista. Ha megnézzük a 2019 és ’23 közötti konvergenciaprogramot, akkor azt le het látni, hogy az van betervezve, hogy nominálisan a keresetek növekszenek 1011 százalékkal, ha ehhez képest az infláció 34 százalékos, akkor ez azt jelenti, hogy 56, esetleg 7 százalékos reálkeresetnövekedés fog végbemenni ebben az időszakban, ezekbe n az években. Ez nagyon szép, ez nagyon dicséretes, csak ehhez adjuk hozzá, hogy a tervek szerint is csak 3 százalék körüli termelékenységnövekedés van, vagyis erről az oldalról önmagában minden évben van egy 3 százalékos kereslettöbblet, keresleti nyomás, ugye, tehát több bér áramlik ki reálértéken számolva, mint amennyi termék valójában megtermelődik, tehát továbbra is van egy keresleti nyomás ebben a gazdaságban, ami egyébként a mostani 4 százalékos infláció mellett nyilvánvalóan az inflációt fogja majd a későbbiekben jelentősen felpörgetni. Adók, adózás kérdése. Azt gondolom, hogy elhibázott az a koncepció, amely arra épít, hogy versenyképességet adócsökkentéssel lehet javítani. Igen, én voltam az egyik olyan képviselő, aki nem szavazta meg a szochót, és azért nem szavaztam meg a szochót, mert azt gondolom, hogy annak a megszavazásához talán meg kellene mondani azt, hogy tessék mondani, akkor a kieső forrást miből fogjuk fedezni annak érdekében, hogy a szociális ellátás megfelelő szinten tudjon maradni. R áadásul egyébként nem hiszem, hogy a kis- és középvállalkozások számára ez olyan nagy nyereséget jelenthetne, hiszen az alapvető probléma a magyar gazdaságban nem az, hogy túl van adóztatva, hanem sokkal inkább az, hogy a hozzáadottértéktartalom nagyon ke vés, nagyon alacsony. Azt pedig kifejezetten erkölcstelennek tartom, hogy 15 százalékos szja van mindenki számára, a minimálbért és az egymilliót vagy a kétmilliót keresők számára is, hiszen azt önöknek is meg kell érteniük, hogy az, akinek százezer forint os fizetése van, annak nincs diszkrecionális jövedelme, az nem tud dönteni, hogy miről mondjon le, hiszen determinált a pénz elköltése, míg az 12 millió forintnál sokkal nagyobb szabadság van. Nem beszélve a 9 százalékos tásáról, ami egyébként kifejezette n a nagytőkének kedvez, és egy gyarmatiországstátuszt tart fent, egy összeszerelő gyarmati üzemmé teszi Magyarországot a továbbiakban is, ahelyett egyébként, hogy egy felzárkózó országgá tenné. Tessék megnézni, hogy a legnagyobb adórátával rendelkező orsz ágok a leginkább versenyképesek - nézzék meg Svédországot, Dániát vagy Finnországot! , tehát mindenképpen rossz úton járunk, amikor azt gondoljuk, hogy a külföldi tőkét így kell idevonzani, hogy a versenyképességet így lehet kialakítani. Nem. Ez rövid táv on ugyan működőképes, de konzerválja a mi gyarmati sorsunkat és a mi helyzetünket. A K+F kiadásokkal kapcsolatban: örülök, hogy 32 milliárd forinttal több pénz kerül be a dologba, de a miniszter úr elfelejtette elmondani azt, hogy akkor a K+F kiadások a GD P arányában hogyan is alakulnak. Ez még mindig olyan 1,5 százalék körül van, jelentem, a skandináv országokban ez 4 százalék. Tehát örülnék neki, ha 2 százalék fölé tudnánk emelni, a 32 milliárd nem egy túlzottan nagy összeg - és akkor még nem beszéltem ar ról, hogy ezt majd mire fogják használni, hogy vajon milyen kutatóhálózat fogja ezt majd felhasználni. A Költségvetési Tanács megállapításával szeretném zárni. Ma a magyar gazdaság fundamentumai stabilak - írták ők, ezt érdemes megemlíteni, hogy majd a kés őbbiekben is lássuk. Hát, az a helyzet, hogy nem, valójában nem stabilak, hiszen a mai magyar gazdaság 12 százalékos potenciális növekedési ütemre képes, és ez van felturbózva 4 százalékra. Ebből még nem következik az, hogy nem lehet fenntartani a 4 száza lékos gazdasági növekedést, fenn lehet tartani, akkor, hogyha továbbra is bejön évente 4 százaléknyi EUs forrás, hogyha a külföldi vállalkozások továbbra is a GDPnek a 2530 százalékát produkálják, hogyha az exportnak a 80 százalékát produkálják, ha
