Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
291 Tisztelt Ház! A Fidesz költségvetése pontosan abban a megbukott, neoliberális szemléletben születik évek óta, ami nem tesz mást, mint a gazdasági növekedést hajszolja, nem törőd ve a hosszú távú jövővel. Ugyancsak délelőtt Varga Mihálytól hallhattuk, hogy micsoda siker, mert jövőre elképzelhető, hogy Magyarországon a GDPnövekedés 2 százalékkal magasabb lesz, mint az európai uniós átlag. Viszont látnunk kell azt, hogy ebben a rend szerben a társadalom és a környezet csak egy feláldozható, kizsákmányolható eszköz. Ennek nyoma az alacsony bérek, a leromló egészségügy és oktatás, a nyugdíjválság, a szegénység, és ennek a nyomát viselik a kivágott és lebetonozott zöldfelületek, a víz, talaj- és levegőszennyezés, amelyet olyan multik követnek el, amelyeket a kormány általában bőkezűen támogat. Zöldpolitikusként szomorú látni, hogy ennek a költségvetésnek éppen az a környezetvédelem és a zöldberuházások a legnagyobb vesztesei, amelyre min den eddiginél többet kellene költeni. Fenntarthatósági és ökopolitikai szempontból ki kell mondani, hogy ez a költségvetés megbukott. Mi azt valljuk, hogy véget kell vetni azoknak az időknek, ahol a gazdaság kiszolgálása minden más szempontot másodlagossá tesz. Elfogadhatatlanok az olyan kijelentések, amelyeket Szijjártó Péter rendszeresen tesz, miszerint a német autóipar érdeke fontosabb, mint a környezet megóvása és mint a tiszta levegő. Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor európai uniós szinten is inkább m egvétózza a közös klímavédelmi tervet, csak hogy ne csökkenjen az autóipar termelése. A miniszterelnök egyszer azt mondta: ne azt figyeljék, amit mondok, hanem, amit teszek! Nos, ha a klímavédelem elszabotálásáról van szó, akkor Orbán Viktor éppen azt tesz i, amit mond. Sajnálatos módon a költségvetés is pontosan ezt a szemléletet tükrözi. Tisztelt Képviselőtársaim! A múlt század arról szólt, hogy a gazdasági növekedésnek alá kellett rendelni a társadalmi egyenlőséget és a környezeti fenntarthatóságot. A sza bályozás nélküli gazdaság eredményeképp drámaian nőttek a jövedelmi és vagyoni különbségek, és mára egy évben közel másfél bolygónyi erőforrást használunk fel. Magyarországon ez az arány 2,2. Ez azt jelenti, hogy éppen ezen a héten éltük fel azokat az erőf orrásokat, amelyeket egész évre kellett volna beosztani. Innentől fogva a jövőnket éljük fel. A politika a klímaválság előtt egyetlen mérőszámban határozta meg a sikerességet, pontosabban a GDP növekedésében. Ennek pedig szükségszerűen az volt a következmé nye, hogy az emberek helyett valójában a multinacionális vállalatokat tekintette elsődleges partnernek. Sajnálatos és tragikus, hogy a magyar kormány még mindig itt tart, de ennek az időszaknak véget kell vetnünk, itt az idő, hogy a társadalmat, a környeze tet és a gazdaságot egységes szerkezetben, egységes rendszerként szemléljük. Itt megint szeretném megjegyezni, hogy délelőtt Varga Mihály a felvezetőjében mindenről beszélt, de a környezetvédelemről egyetlenegy mondatot mondott, azt, hogy akkor az öntözést a mezőgazdaságban növelni kellene. Na, hát ez édeskevés egy költségvetésben, hogy az illetékes miniszter csak ennyit szól a környezet- és természetvédelemről! Nézzük még egy picit jobban zöldszemmel a költségvetést! Az Európai Bizottság, az Európai Parlam ent és a Tanács az új, 20212027es költségvetésében csaknem 60 százalékkal javasolja növelni az Unió környezetvédelmi és éghajlatpolitikai programjának finanszírozását, mondván, ez az egyik olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió 2050re klímasemlegessé váljon. (12.30) Miután Orbán Viktor és több más, vele szövetséges V4es miniszterelnök megvétózta az európai uniós klímatervet, kilenc ország vezetője olyan javaslattal élt, ami az uniós költségvetés 25 százalékát fordítaná a klímaváltozás megfékezésére, a megelőzéssel összefüggő szemléletformálásra és a már elkerülhetetlen hatásokra való alkalmazkodásra. Ehhez képest a magyar költségvetésben nagyítóval kell keresni a hasonló célokra fordított néhány milliárd forintot.
