Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - GYURCSÁNY FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről:
286 a kétgyerekes családok száma. Mi ennek a következménye? Ahol nincsen két gyerek, ott nem lesz harmadik. Nem lesz. Vegyük komolyan, kérem szépen, mégiscsak azt a kevés tudományt, ami rendelkezésre áll, és még nem ölték meg. Az történik, hogy M agyarország az egygyerekes, egykés családok világa lesz, két gyerek már nagyon kevés van, és nagyon kevés, a családok 34 százalékát kitevő helyen valóban van egy kis növekedés. Nincs eredménye ennek a gazdaságpolitikának. Mondok egy harmadik dolgot. Hol s zületik ráadásul több gyerek? Hol? (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Kórházban. - Derültség. - Az elnök csenget.) Nézzék meg Magyarország demográfiai térképét, nem kell hozzá nagy búvárkodás és bányászkodás. Annyira, annyira lent van, amit maguk cs inálnak, tényleg, annyira lent van, hogy méltatlan önökhöz! Azokban a mikrorégiókban születik továbbra is a legtöbb gyerek, ahol a legalacsonyabb a jövedelmek. Az akaratukkal szemben és a szándékukkal szemben, amelyet én nem vitattam, hogy tisztességes, cs ak szeretném, ha normálisan beszélnénk egymással (Közbeszólások a Fidesz soraiból, köztük: Veled nehéz lesz.) , azokkal a szándékokkal szemben, hogy ebből a családpolitikából az fog történni, hogy az erősebb, jobb státuszú, gazdagabb családokban több gyerek lesz, az történt, hogy ha egyáltalán születik több gyerek, az továbbra is a legszegényebb régiókban, mikrorégiókban születik. Azt tudom mondani kereszténydemokrata képviselő kollegámnak, hogy én ezt olvasom, nem azért, mert demográfus vagyok, hanem mert a z a szakmám, hogy megpróbáljam az ország házában képviselni a haza érdekét, és mikor ezeket olvasom, arra jövök rá, azt gondolom, hogy önök tévúton járnak. És amikor ide bejövök, és megpróbálom elmondani önöknek, hogy mi ezzel a probléma, amit tesznek, akk or nem tudjuk megvitatni. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból, köztük: Mert ha ezt befejezed, elmégy haza.) Nincs az elmúlt kilencéves családpolitikájuknak pozitív hozadéka. Én nem ismerek egyetlen olyan, szakmailag igazolható számot, amely szerint e z a családvédelmi akcióterv - önök ezt így hívják - indokolható lenne, hogy most már sokadszor ugyanazt csináljuk, hogy adunk azoknak, akiknek relatíve több van, és elnézzük azt, hogy van, ahol meg máról holnapra élnek. Természetes, hogy nem tudjuk támogat ni ezt a költségvetést. Hogyan tudnánk támogatni? Nem ezt gondoljuk a világról. Azt gondoljuk, ha egy országnak van pénze családokat támogatni, akkor először oda adjon, ahol a holnapig való éléshez tudunk legalább egy picikét hozzájárulni. (Dr. Rétvári Ben ce: Ő igazán tudja, hogy az mi.) Hogy ez egyébként pedig lehet, hogy nem fog átalakítani kultúrát? Hogy éppen olyan önemésztő módon fognak élni, mint eddig? Ez lehet. Ebben önnek lehet igaza, csak érdemes lenne időnként úgy viselkedni, mintha a haza sorsát is felelősséggel viselnénk, és nem csak szimpla politikai meccseket folytatunk egymással. Amiről én beszélek, az egy olyan világ, ami mellett anélkül tudnék érvelni, hogy minden második mondatomban migránsozás lenne. Önökkel sajnos úgy tudok csak beszélge tni, bármit is mondok, hogy önöknek nagyjából ott van az érvelésük eleje és a vége, hogy a Gyurcsány nyilván be akar engedni menekülteket, és Brüsszelt képviseli Magyarországon. De azért csak belátják, hogy ez méltatlan az országhoz, nem önökhöz, az ország hoz ez a színvonal! Ezer gondunk és bajunk van, ehhez képest nagyjából ott áll meg az ész és az értelem bizonyos képviselőknél, hogy ez támogatja a menekülteket - azokat a menekülteket, akik messze elkerülik Magyarországot, tegyem azt hozzá. (Dr. Rétvári B ence: Tehát nincs migráció.) Nem jutunk természetesen semmire ma sem. Nincs is ilyen szándékom. Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy az önök véleményétől eltérően, nem tudom hányan, én addig biztosan komolyan veszem a dolgomat, hogy meditálok azon, hogy mikor van maguknak igazuk, és mikor nincs. És nem állítom, hogy időnként nem lehet önöknek igazuk, de azt kikérem őszintén szólva a hazám meg a választóim nevében, hogy ezt műveljék, amit ma önök művelnek. Ezt kikérem. Mert lehet, hogy önök azt mondják, ho gy magukat megválasztotta ötvenegynéhány százalék, de ha ez igaz és ez érv, akkor azt mondom, hogy minket meg nem tudom, hány százalék. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok soraiból.) Ha maguk kérnek valamilyenfajta megbecsülést azért, mert maguk mögött van választó, akkor azt tudom önöknek mondani, hogy ezen képviselők mögött is van választó, és az
