Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
257 A fiskális biztonság megerősítését és fenntartását, a külső kockázatok kiv édését és a rendkívüli kiadások finanszírozását jól szolgálhatja, hogy a költségvetésben az előző években tapasztaltnál jóval nagyobb, a GDP 1 százalékát kitevő tartalékokat képeztek az Országvédelmi Alapban és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirán yzatain. A kormányzati beruházások 20182019ben a historikus átlaghoz képest magas szintre emelkedtek, a következő években a GDParányos kiadások mérséklése visszatérést jelent a hosszú távú átlaghoz, ami segítheti a kapacitáskorlátok oldását és ne tagadj uk, az elszabaduló árak visszatartását is az építőiparban. Megvalósulhat a vidék modernizációját és versenyképességét erősítő, egyidejűleg a vidéken élő emberek életszínvonalának javítását szolgáló „Modern városok” program, az autópályák országhatárig való elvezetése, a régióközpontok gyorsforgalmi úthálózatba történő bekapcsolása, továbbá a „Magyar falu” program keretében az 5 ezer fő alatti lakosságszámú kistelepülések megközelíthetőségének javítása. Az európai uniós fejlesztési költségvetés előirányzata 2020ra kevesebb az előző évi előirányzatnál, mivel 2019 végéig az uniós források túlnyomó része - többnyire előlegként - már a végső felhasználókhoz, kedvezményezettekhez kerül. Az elmúlt években a központi költségvetés pénzforgalmi hiányát nö velte az önkormányzatoknak és a vállalatoknak kifizetett megelőlegezés összege. Amennyiben az Unió költségvetéséből az előlegek megtérítése teljesül, akkor ez a pénzforgalmi egyenleget markánsan javítja, tekintve, hogy az ezekhez kapcsolódó belső kiadások már teljesültek. Mindez hátszelet biztosít ahhoz, hogy az a célkitűzés, hogy 2022 környékén 60 százalék körüli GDParányos államadósságot teljesítsünk, reális valóssággá válhat. 2020ban is a számottevő uniós támogatások szolgálhatják a vállalkozások által ános, illetve energetikai, infokommunikációs fejlesztéseit, a kutatásfejlesztést és az innovációt, a kiemelt infrastrukturális és turisztikai beruházásokat, valamint a foglalkoztatás növelését. Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztésére, valamint a társadalmi befogadásra fordítható uniós források jelentős mértékben, úgy véljük, elősegíthetik a leszakadó rétegek felzárkózását. Tisztelt Országgyűlés! A tanács üdvözölte a költségvetésben szereplő, uniós módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycé lt. Ez messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben meghatározott követelménynél. Követni tudjuk az európai trendet, hogy azok az országok, amelyeknél a stabilitás realitás, ott az 1 százalék vagy afeletti, vagy nullszaldós költségvet és vagy pozitív költségvetés valósága következett el. Magyarország ehhez nagyon közel van, tekintettel arra, hogy 1 százalékos a tartaléka, és reméljük, hogy ennek a felhasználása úgy történik meg, hogy ez a javunkat szolgálja, és akkor gyakorlatilag egy n ullszaldós költségvetéssel tudunk ebben az évben nekivágni a következő évi feladatainknak. A hatályos konvergenciaprogramban erre az évre szereplőnél is erőteljesebben csökken ugyanis a hiány. A tanács megítélése szerint ez összhangban van azzal, hogy a ga zdasági konjunktúra idején indokolt az államháztartás kiadásainak fékezése, mivel a gazdaságot nem szükséges költségvetési eszközökkel fűteni. A nullszaldós költségvetési pálya felé való erőteljes közeledés összhangban van, szeretném hangsúlyozni, a tanács korábbi véleményeiben megjelent felfogásával is. Kedvező, hogy az elsődleges egyenleg 2020ban immár a kilencedik évben lesz pozitív, és csak a kamatkiadások miatt válik negatívvá a teljes egyenleg. A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a tanács a be vételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosított kockázatokat, ezeket azonban képesek ellensúlyozni a már említett, jócskán megemelt biztonsági tartalékok. Folytatódik az a gyakorlat, amely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működé si rész egyenlege már a harmadik évben nulla, a pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és
