Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter
242 százalékpontos csökkentése. Nőtt a minimálbér, a garantált bérminimum összeg e, és jelentősen mérséklődtek a munkáltatói terhek. Ez adott teret a munkaadók számára a magasabb bérnövekedés biztosításához is. Az átlagkeresetek 2018ban több mint 11 százalékkal növekedtek a megelőző évhez képest. Ez, ha valaki átszámítja, azt jelenti, hogy lényegében egy év alatt plusz egyhavi fizetéssel nőtt az emberek reáljövedelme a magyar gazdaságban. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében júliusban megvalósuló újabb járulékcsökkentés eredményeként idén és jövőre is a bérek uniós átlagot meghaladó n övekedése jellemezheti majd a magyar gazdaságot. Ezen túlmenően az Unióban legalacsonyabbnak számító 9 százalékos társaságiadókulcs is érdemben járult hozzá ahhoz, hogy 2018 során több mint 10 700 milliárd forint értékű magángazdasági és költségvetési fej lesztés valósuljon meg Magyarországon. Itt is csak utalni szeretnék arra, hogy ez a beruházási aktivitás, amely 16 százalékkal bővült egy év alatt, azt eredményezte, hogy hazánk beruházási rátája 25 százalék fölé ugrott, ami a második legmagasabb adat az U nió rangsorában. 2019ben és 2020ban ez a beruházási ráta még magasabb is lehet. A gazdaság erősödése tehát mindenki számára kézzelfogható és a mindennapokban is megtapasztalható, hiszen a háztartások jövedelmi helyzetének a javulásával több pénz tud mara dni a családoknál, ami a kiskereskedelmi forgalom hat éve tartó töretlen bővülésében is megjelenik. Szeretnék itt is utalni arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy 1990 óta nem volt olyan időszak a magyar gazdaságban, amikor hat éven keresztül folyamatosan n őtt volna a kiskereskedelmi forgalom, tehát a lakossági fogyasztás. Tisztelt Ház! Melyek az alapszámaink, mire épül a benyújtott költségvetés? Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve és szem előtt tartva a nemzetközi kö rnyezetből fakadó kihívásokat, jövőre továbbra is egy dinamikus, 4 százalék körüli növekedéssel számolunk, egy mérsékelt, 2,8 százalékos inflációval, minden korábbinál alacsonyabb, 1 százalékos hiányt tervezünk, a külső kockázatok kivédésére pedig a bruttó hazai össztermék 1 százalékát kitevő biztonsági tartalékot fogunk javasolni az önök számára. A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében tett lépéseink az elmúlt években eredményesek voltak, hiszen 2012 óta a hiány stabilan 3 százalék alatt teljesül. Tavaly a kormányzati szektor hiánya a tervezettnél is kedvezőbben alakult, a bruttó hazai termék 2,2 százalékát tette ki. Mindemellett továbbra is mérsékelni szeretnénk az államadósságot, az uniós módszertan szerinti adósságmutató jövőre 66 százalékra csö kkenhet. Itt is csak emlékeztetnék arra, hogy amikor a kormányzati munkát megkezdtük 2010ben, ez még 83 százalék volt. Éppen ellentétesen haladunk az Európai Unió átlagos gyakorlatával, az államadósság mértékét jelentősen csökkentettük, és az elfogadott A laptörvényünk szerint járunk el, amikor olyan költségvetést nyújtunk be az önök számára, amelyik tovább kívánja ezt a szintet csökkenteni. Az adósságráta csökkentése mellett a korábbiaknál is hangsúlyosabb célkitűzés, hogy az államadósságot lehetőség szeri nt ne külső, tehát külföldi forrásokból, hanem hazai finanszírozásból oldjuk meg. A hiány- és adósságcsökkentés teljesíthetőségét, a kormányzati célkitűzések megvalósítását garantálja az előrelátó és konzervatív tervezési elvekre épülő fegyelmezett pénzügy politika folytatása. A 2020as költségvetés, ugyanúgy, mint az elmúlt években, egy nullszaldós működési költségvetéssel készült, vagyis a közszolgáltatások költségét az állam továbbra is a működési bevételeiből fogja finanszírozni. Emellett évről évre mégi s többet fordítunk a családok támogatására, az oktatás fejlesztésére, az egészségügy korszerűsítésére, a nyugdíjasok életszínvonalának emelésére, a biztonság fenntartására és az államháztartás bérrendezéseire is. Szeretném leszögezni és hangsúlyozni, hogy 2019hez képest minden kiemelt terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Megismétlem: minden terület több forrással gazdálkodhat jövőre. Ez azt jelenti, hogy a családok támogatására 224 milliárd forinttal, az oktatásra 48 milliárd forinttal, az egészségü gyre 184 milliárd forinttal, a nyugdíjakra 136 milliárd forinttal, az állami szférában dolgozók bérére 238 milliárd forinttal, a védelmi és a rendvédelmi kiadásokra pedig 174 milliárd
