Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 19. szerda - 75. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a magyar szabadság napjáról
238 CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumiállamtitkár, GYÖRGY LÁSZLÓ államtitkár, DR. MOSÓCZI LÁSZLÓ államtitkár, WEINGARTNER BALÁZS államtitkár, MENCZER TA MÁS külgazdasági és külügyminisztériumiállamtitkár, VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, BANAI PÉTER BENŐ államtitkár, TÁLLAI ANDRÁS államtitkár. Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének 3. ülésnapja 2019. június 19én, szerdán (8.04 óra - Elnök: Lezsák Sándor Jegyzők: dr. Tiba István és dr. Varga László) Az ülésnap megnyitása ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnö k helyet foglal, a teremben lévők is leülnek.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés nyári rendkívüli ülésének 3. ülésnapját megnyitom . Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Tiba István és Varga László jegyző urak lesznek segítségemre. Köszöntöm k edves vendégeinket és mindazokat, akik figyelemmel kísérik munkánkat. Megemlékezés a magyar szabadság napjáról Tisztelt Országgyűlés! Az elkövetkezőkben két olyan júniusi napra szeretném ráirányítani a figyelmüket, amelyek kieme lkedő jelentőségűek a szabadságszerető magyar nemzet naptárában. 18 esztendővel ezelőtt, 2001 májusában fogadta el az Országgyűlés a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról. Ennek rendel kezései - az utolsó idegen megszálló katona hazánkból történt eltávozása napjának emlékezetére - június 19ét nemzeti emléknappá; a kivívott szabadság tiszteletére pedig június hónap utolsó szombatját - amely idén 29ére esik - a magyar szabadság napjává n yilvánították . A második világháború befejezéséhez jelentős áldozatokat hozó szovjet hadsereg eleinte felszabadítóként, a további évtizedekben pedig a nagyhatalmak megállapodásán alapuló megosztott Európa keleti felének megszállójaként volt jelen Magyarors zágon is. (Zaj. - Az elnök csenget.) A hazánkban állomásozó hadseregcsoport ideiglenes státusza belülről nézve öröknek tűnt, ennek ellenére a magyar nemzet bátor képviselői felléptek ittlétük ellen 1956ban, majd a ’70es, ’80as évek ellenzéki mozgalmaiba n is. 1989ben a történelem kereke jó irányba fordult, a kedvező nemzetközi események lehetővé tették teljes szabadságunk és jogállamiságunk kereteinek megteremtését. Magyarországot 1989. április 25én hagyta el az első szovjet alakulat. A teljes csapatkiv onásról szóló kétoldalú tárgyalások 1990 elején lezajlottak, amelyek eredményeképpen az azt követő 15 hónapban nagy mennyiségű hadianyag, katonai felszerelés és nem utolsósorban katonai személyi állomány hagyta el az országot. Tisztelt Képviselőtársaim! 19 91. június 19én Viktor Silov altábornagy személyében az utolsó szovjet katona is átlépte az országhatárt. Ezzel közel fél évszázados álmunk valósult meg: 1944. március 19. óta először nem állomásozott Magyarország területén megszálló idegen haderő.
