Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - ELNÖK: - IZER NORBERT pénzügyminisztériumi államtitkár:
231 hozzáigazítása a szochokulcs csökkentéséhez szintén a parlament által már elfogadásra is került. A csoportadózási rendszer finomhangolása, illetve a bevezetése szintén a versenyképességi csomagból került be a javaslatok közé. Az adóelőlegfeltöltés eltörlése szintén benne volt a versenyképességi javaslatban, és az, hogy az adórendszer egyszerűsítésén belül vagy annak egy elemeként az adónemek számát is szeretnénk csökkenteni 60ról 40re, ez is benne volt a versenyképességi csomagban, és ennek az idei kvótáját próbáltuk meg ebben a törvényjavaslatban megvalósítani, ahol öt adónemmel lesz majd kevesebb, ha a parlament megszavazza ezt a javaslatcsomagot. Csárdi képviselő úr felvetésére is re agálnék. Gyakorlatilag itt is az hangzott el, hogy a szochokulcscsökkentés a nagyvállalatoknak jó, és a kkvknak semmilyen kedvezményt nem ad az adócsomag. Hadd emlékeztessek rá, hogy a kkvknak nem a társasági adóban kívánunk egyre cizelláltabb és egyre b onyolultabban igénybe vehető kedvezményeket biztosítani. Ha van ilyen kedvezmény, azt nyilván finomhangoljuk, ahogy ez meg is történt a fejlesztési adókedvezménynél, de a kkvknak, azt gondoljuk, sokkal erőteljesebb és sokkal hatásosabb kedvezményeket tudu nk adni a kifejezetten rájuk fókuszált adószabályokban, a katában, illetve a kivában. Hogy nem hozunk új szabályokat ennek a körnek, azt gondolom, ez azt jelenti, hogy vélhetően jól eltaláltuk ezeket a szabályokat. Ugyanis a népszerűsé ge folyamatosan nő ezeknek az adónemeknek. A katában most már több mint 330 ezren szerepelnek, a kivát pedig 40 ezren választották már, annak ellenére, hogy első években úgy hatezer cég választotta ezt az adózási módot. Tehát mindkettő kedvező adónem kifej ezetten népszerű és kifejezetten jól nő az adózók száma. Azt gondolom, hogy ebben az esetben nem feltétlenül kell további finomhangolásokkal és szabálymódosítással bonyolítani a rendszert. Az kell, hogy ezeket az adónemeket megismerjék a vállalkozások. A k iva kapcsán hiszünk abban, hogy van is még ebben tájékoztatási feladatunk, ugyanis azt látjuk, hogy akik még jogosultak lennének a kiva választására, azoknak legalább 80 százaléka jobban is járna a kiva használatával. Tehát vélhetően itt egy erősebb tájéko ztatási kampányt is kell indítanunk, hogy a vállalkozásokhoz, illetve a könyvelőkhöz eljusson ez az információ, hogy a kiva előnyös adónem is lehet a számukra. Csárdi képviselő úr még úgy fogalmazott, hogy ne várjunk csodát az adónemek összevonásától. A ko rmány nem hisz a csodavárásban. Mi megpróbáljuk megteremteni azoknak a feltételeit, hogy egy pozitív gazdasági fejlődést támogassunk. Tehát nem csodavárás van, hanem teszünk érte aktívan, és azt látjuk, hogy nagyon erős korreláció van az adónemek száma és az adóadminisztráció nagysága között, nemzetközi kitekintésben egy nagyon egyértelmű egyenes arányosság van a kettő között. Tehát ha tudjuk csökkenteni az adónemek számát, tudjuk csökkenteni az adórendszer töredezettségét, akkor ezzel adminisztrációt tudun k csökkenteni, és ez megtakarítás a cégeknek. Hogy egy szemléletes példát mondjak, nemzetközi szinten egy OECDtanulmányban megmérték, hogy egy kkvnak mekkora az adóadminisztrációs terhe, és az az árbevétel 23 százalékát is ki tudja tenni. Ez nem magyar szám, ez egy OECDs tanulmány. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy adócsökkentésnek felel meg, ha adóadminisztrációt tudunk csökkenteni. Tehát aki katával vagy a kivával gyakorlatilag le tudja minimalizálni az adóadminisztrációját, az gyakorlatilag egy olyan adócsökkentésnek felel meg, mintha mondjuk, a helyi iparűzési adót nem kéne megfizetnie egy vállalkozásnak. Tehát azt gondolom, hogy az adóadminisztrációcsökkentésben óriási potenciál van mind időráfordításban, mind anyagiakban is. Szintén kritikaké nt hangzott el, hogy nem kell munkahelyeket teremteni az adókedvezmény igénybevételéhez, tehát fejlesztési adókedvezményt már úgy is lehet a jövőben igénybe venni, hogy nem teremt munkahelyet a cég. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar gazdaságnak vol t eddig egy olyan szakasza, ahol extenzíven tudott növekedni, tehát nagyon sok munkaerőt be tudtunk integrálni a munkaerőpiacra. El is hangzott, hogy lassan 800 ezer fölött van az új munkahelyek száma. Viszont azt látni kell, hogy a potenciál szűkül. Még m indig vannak olyan munkaerőpiaci
