Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
227 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hadd kezdjem egy coming outtal! A sz emélyes komfortérzetemet nagyban növeli, hogy tudok is reagálni az elhangzottakra, hiszen van erre technikai lehetőségem. Lehet, hogy meglepő leszek: majdnem mindenben egyetértünk. A helyzet az, hogy itt Magyarország Kormányának ugyanakkor egy bizonyítvány t kell magyaráznia. Mindig az aktuális kormánynak kell megmagyarázni azt, hogy az adócsomagnak a költségvetés tekintetében a magyar jövendőt illető bizonyítványa példás, elégségese, vagy éppen ezt a szintet sem éri el. Mik a legfontosabb mutatószámok? Már beszéltem az élveszületések számáról. Itt a bizonyítvány nem tekinthető példásnak, a termékenységi arányszám tekintetében sem az, a halálozások tekintetében különösen nem. Bérekről beszéltünk. Jó, tegyük meg, bár igen furcsa, béreket illető statisztikákró l vitatkoznunk úgy, hogy az önök által emlegetett statisztika módszertanából kimaradnak az öt főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, illetve társaságok. Tehát ebben a statisztikában… (Böröcz Lászlónak:) De, ne ingassa a fejét, nézzen utána, hogy a KSH hogya n csinálja ezeket az összesítéseket. Ebből a statisztikából, amit önök emlegetnek, kimaradnak az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások. Tehát a bérek statisztikáját, az átlagbérekét úgy állítják össze, hogy ez a mikroszint kimarad belőle. Ha lesz Böröcz képviselőtársamnak vagy bárkinek egy olyan módosítója, amely ezt a módszertant kiigazítja, vagy elérhetővé tesz másfajta, teljesebb statisztikát, én meg fogom azt szavazni, semmiféle politikai ellenérvem, aggályom nem lesz a kérdésben, de jelen pil lanatban ez a helyzet. Ha megvizsgáljuk ezeket a béreket vagy egyáltalán szélesebb spektrumban a képet, azt látjuk, hogy az uniós csatlakozás óta, amit számtalan kritikával illettem, hiszen egy EUmérleg a mai napig nincs, nem tudjuk, hogy melyik területek en lehetünk haszonélvezői, és hol fizetünk rá a tagságra, mert rengeteg ráfizetési terület van, de a csatlakozás óta a visegrádi országok tekintetében az egy főre jutó GDP nálunk 57 százalékkal növekedett. Ez az 57 is egy impozáns számnak tűnik, mint a tíz év alatti 70 százalékos növekmény. A gond az, hogy ez a legalacsonyabb mutatószám az egész régióban. Lengyelország tekintetében 100 százalékkal növekedett az egy főre jutó GDP. Az a helyzet, hogy bérek tekintetében is, ha euróra számoljuk á t a magyar béreket - nem szeretem euróra átszámolni, de az összevetést ez teszi lehetővé a környező országokkal , akkor azt látjuk, hogy becsült órabérek 2018as statisztikája tekintetében az EU 28akat illetően Magyarország a 25. helyen áll 9,2 euró/óráv al. Azt is látjuk, hogy a régió országai jellemzően előttünk vannak, a lettek, lengyelek, horvátok, észtek, csehek és mindenki más, aki a környéken megtalálható, majdnem mindenki, előttünk van ebben a rangsorban, és sajnos nem közeledünk hozzájuk, hanem a távolság állandó, vagy pedig bizonyos országoktól távolodunk is, tehát gyorsabb a bérnövekményük, mint azon magyar gazdaságé, amelyről most éppen dicshimnuszokat hallhattunk. Nem azt akarom mondani, hogy nincsenek pozitív irányú elmozdulások, dehogy nincse nek, sőt támogatjuk is ezeket. Csak a valós, őszinte bizonyítvány értékelését kérem és várom el önöktől. A kiva és a kata csökkentése tekintetében, egyáltalán a kata bevezetése tekintetében én támogató voltam. De hát, képviselőtársaim, nem az lenne a felel ős hozzáállás, hogy a csökkentések mellett elmondjuk, hogy ezeknek az embereknek, ha elérik a nyugdíjkorhatárt, akkor miből lesz nyugellátásuk? Senki nem válaszol ezekre a kérdésekre, pedig itt a nemzetstratégiai vetület egyik legfontosabb része az, hogy 3 040 év múlva leszneke járulékfizetőink, illetve a mostani járulékfizetők számíthatnake ellátásra, aki pedig egy ilyen nagyon kedvezményes forma miatt nem tud vagy nem szeretne elegendő járulékot fizetni, arra mi vár idősebb korában. Életfogytig munkálko dás? Mert akkor ezt mondják ki! Vagy lesz majd valami szociális ellátási forma, amely kompenzálja ezt a hiányosságot? Mert akkor ezt mondják ki! Hosszú távú stratégiai vízió kell tehát, és ezt hiányolom ebből a vitából. A tíz év alatti bérnövekmény kiszámo lásánál pedig nem szabad az inflációs rátát figyelmen kívül hagyni. Ez szerencsésen alacsony volt nagyon hosszú évekig. Ugyanakkor Böröcz képviselőtársam figyelmébe ajánlom, hogy egész más inflációs rátával találkozom a maginfláció vizsgálatakor, és
