Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - A magyar állampolgársággal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
213 belekerült volna az Alaptörvénybe, hogy Magyarország keresztény állam. Nagy felháborodással szavazták le annak idején, mégpedig 2010. november 16án - mert azt fogják mondani, hogy ez nem is történt meg , az akkori alkotmányelőké szítés során szavazták le. Tehát ilyen dolgok történtek annak idején, és a Jobbik volt az, amelyik mindig következetesen ugyanazon politikát folytatta. Felhozta még Nacsa úr, Nacsa képviselőtársam azt is, hogy bizony mi nem szoktuk megnézni, hogy ez a korm ány mennyit segít a határon túl. Hogyne néznénk már meg? Nálunk sok képviselő foglalkozik ezzel, sőt külön kabinet van, amelyik pontosan ezzel foglalkozik, a határon túli magyarsággal. Önök nagyra vannak, hogy ilyen programot indítottak be, olyan programot indítottak be. Persze, igen, mindent állami pénzből. A mi pénzünkből, az adófizetők pénzéből. A Jobbik még nem volt kormányzati pozícióban, nyilván nem tudják megítélni, hogy mi milyen segítséget nyújtanánk a határon túli magyaroknak, mi milyen programot dolgoznánk ki a határon túli magyarok számára. De mi egyet tudunk, és egyet tettünk eddig is: az erőnkhöz képest mindig maximálisan segítettük a határon túli magyarokat, de mi nem az állam pénzéből, hanem a saját pénzünkből. Annak idején például, amikor a beregszászi főiskola felújítása volt, minden egyes jobbikos országgyűlési képviselő 50 ezer forintot fizetett be a saját pénzéből azért, hogy cserepeket vásárolhasson a főiskola, és folyamatosan segítettük akár a középiskolákat, akár a helyi iskolákat, aká r az óvodákat - nem állami pénzből, nem európai uniós pénzből, hanem a saját fizetésünkből, amit mi adtunk össze. Erre önöktől még soha nem hallottam semmifélét, hogy önök is ugyanígy tettek volna, mint a Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Dr. Vitányi Istvá n: Nem dicsekszünk vele.) Vagy például nem kérkedni akarunk vele, de folyamatosan segélyszállítmányokat szerveztünk és vittünk, amit megint nem állami pénzből, nem állami finanszírozásból oldottunk meg. Tehát ha valaki igazán próbál tenni az erejéhez képes t, akkor azt elvitatni, Nacsa képviselőtársam, a Jobbik Magyarországért Mozgalomtól egyáltalán nem lehet. (Az ülés vezetését Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke veszi át.) Mindezek alapján, visszatérve a törvényre, mert egy kicsit tágra nyúlt ez a vit a és egy kicsit nemtelenné is vált szerintem, azt kell látni, hogy valóban fontos az, hogy szigorítsunk ezen a jogszabályon. Valóban szükség van arra, hogy próbáljuk meg lezárni a kiskapukat, csak ezt nem most kellene, hanem sokkal korábban és sokkal kemén yebben kellene lezárni ezeket a kiskapukat. Igenis, aki jogosult a magyar állampolgárságra, aki jogosult arra, az igenis kapja meg, és méltóan kapja meg, ne méltatlan körülmények között. Mert ha azt nézzük, ott van például, felemlegették a kárpátaljai magy arokat: aki megkapja a magyar állampolgárságot, hogyan kell neki átjönni a határon? Milyen méltatlan körülményeket biztosítanak a határon, amikor háromórás várakozás van odafelé, háromórás visszafelé? Néha nyolctíz órába kell belecsúszniuk, amikor olyan m ódon kutatják át az autókat, hogy gyakorlatilag mindenki bűnözőnek érzi magát, aki odakerül, és rettegve megy a határra, ugyanúgy, mint annak idején a szocializmus idején. Nyilván ezen is változtatni kellene. Sok olyan dolog lenne még, amelynél csak politi kai akaratra lenne szükség ahhoz, hogy a magyarmagyar kapcsolatok tovább javuljanak a határnak a két oldalán. Sokszor azt látom, hogy pontosan ezek azok, amelyek nem kerülnek pénzbe, hanem éppen csak szándéknak kellene rá lenni, azok nem valósulnak meg ma sem. Azt gondolom, hogy ma is sokat tehetnénk a határon túli magyarokért. Többek között nem azzal, hogy kinyitottuk, hogy akár bűnözők és mindenféle elemek beköltözhessenek Magyarországra és megkaphassák a magyar állampolgárságot, hiszen azok, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, akinek a nagyapja, a dédnagyapja, a nagymamája magyar volt, az nyilván jogosult rá, és meg is fogja kapni a magyar állampolgárságot. Hanem itt azokkal van probléma, akik tömegesen, ezrével kapták meg, akár tízezrével kapták meg a z állampolgárságot úgy, hogy semmilyen közük nem volt, semmilyen magyar felmenőjük nem volt, és semmilyen magyarnyelvismerettel nem rendelkeztek.
