Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Drégelypalánk és Ipolyhídvég (Ipel'ské Predmostie) települések közötti közúti Ipoly-híd és a kapcsolódó létesítmények megépítéséről szóló megállapodás kihi... - ELNÖK: - BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
191 A Drégelypalánkot Ipolyhídvéggel összekötő híd újjáépítéséről szóló megállapodás egy év alatt a negyedik magyarszlovák szerződés, amely határhidak építéséről született. Az új közúti hídnak köszönh etően biztosítva lesz a térségben a hatékonyabb közlekedés, ami főleg azoknak a lakosoknak jelent jelentős tehercsökkentést, akik gépkocsival közlekednek a munkahelyük és a lakóhelyük között, továbbá egyszerűbb megközelítéssel fellendítheti az adott telepü léseken a turizmust. A közúti hidat 3,5 tonnát meg nem haladó személy- és tehergépkocsik használhatják majd. Egy híd mindig az érintett régiók, az ott élő lakosok érdekeit szolgálja. Kérem önöket, támogassák a nemzetközi szerződés elfogadását. Köszönöm meg tisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm, Fenyvesi képviselő úr. Most megadom a szót Bencsik János képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának. BENCSIK JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Talán kicsit szimbolikus is, hogy Trianon 100. évfordulójához közeledve egy ilyen ügyben kell most közösen tanácskozunk. Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a 100 évvel ezelőtti békediktátumot szándékosan úgy alkották meg a győztes hatalmak, hogy Magyarországnak a természetes határait, a vasúti csomópontokat, a nagy közlekedési csomópontokokat lehetőleg az új csonka honban elvágják ezektől, és az új csonka hon lehetőleg minél hátrányosabb helyzetben, minél kev esebb meghatározó vasúti és közúti csomóponttal legyen szegényebb. Ahogy elhangzott itt az előterjesztésben is, egy szimbolikus ügyről, illetve egy olyan térségről van szó, amelyet évszázadokon keresztül híd kötött össze egymással; már egészen a középkorba n is itt volt egy híd, sőt az itt élő emberek egyébként egy egyházközséghez is tartoztak, tehát egy olyan régiót szakított ketté a mesterséges államhatár a trianoni békediktátummal, illetve később a második világháborút lezáró párizsi békeszerződésben, ame ly évszázadokon keresztül egy régiót alkotott. Ahogy el is hangzott az előterjesztésben, a visszavonuló német csapatok a második világháború során ezt a hidat felrobbantották. Azóta nem volt közvetlen összeköttetés, tehát az itt élő drégelypalánki magyarok nak több mint 10 kilométert kellett utazniuk, ha át akartak jutni a határ túloldalára. Úgyhogy régi adósságát törleszti most mind a szlovák, mind a magyar állam ennek a hídnak a megépítésével. Amiről viszont nem volt szó az előterjesztésben, az az, hogy 20 17 tavaszán Ipolyhídvégen már volt egy tanácskozás, ahol a magyar és a szlovák hatóságok egybehangzóan megállapították, hogy nemzetstratégiai, nemzetgazdasági prioritásról van szó, hiszen a két híd nemcsak a munkaerőáramlásnak a minél jobb és rugalmasabb ellátását, a munkaerő minél szabadabb áramlását szolgálná, hanem a két város közötti kulturális és társadalmi kapcsolatoknak az erősítését is. Két év telt el ez óta a bejelentés óta. Nem tudjuk, hogy az elmúlt két évben konkrétan milyen háttértárgyalások, egyeztetések zajlottak, és ami még inkább zavaró, hogy nem tudjuk, hogy ebből a mostani bejelentésből mikor lesz eredmény, esetleg ha erre vonatkozólag akár az előterjesztő, akár kormánypárti képviselőtársaim tudnak valami konkrétumot mondani, hogy ebből a hídból mikor lesz valóság, mikor fog megépülni, vagy egyáltalán mikorra tervezik ennek az átadását, akkor azt megköszönnénk. A közutak fontossága mellett ennél a mostani törvénynél beszélnünk kell a vasutak fontosságáról is. Jómagam a mostani 2020as költ ségvetési tervhez benyújtottam egy olyan módosító javaslatot, amely azt a célt szolgálja, hogy a közutak mellett a Magyarország és a környező országok közötti vasúti átjárhatóságot is könnyítsük meg. Úgy gondoljuk, hogy ha a gazdasági kapcsolatok élénkítés ét várjuk, akkor a közúti forgalom mellett a vasúti forgalmat, a vasúti átjárhatóságot is javítanunk kell. Ki kell térnünk arra is, hogy bár - mint az elhangzott - Magyarország és Szlovákia között az elmúlt években eléggé intenzív párbeszéd volt új hidak n yitása kapcsán, sajnos Délvidék és
