Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. június 18. kedd - 74. szám - Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló törvényjavaslat zárószavazása - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat együttes ált... - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár
156 kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló T/6349. számú törvényjavaslatokat. Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság bővülése az első negyedévben elérte az 5,3 százalékot. A kormány elkötelez ett aziránt, hogy megőrizze az eddig elért eredményeket és továbbra is felzárkózási pályán maradjon a magyar gazdaság. Számos intézkedést tettünk és teszünk a jövőben is ennek a célnak a megvalósítása érdekében. Ennek egyik legfontosabb eleme a kormány ált al elfogadott gazdaságvédelmi akcióterv. Az akcióterv a növekedés ösztönzése, az adóterhek csökkentése mellett arra is törekszik, hogy lehetőség szerint olyan területek kapjanak a jövőben többlettámogatást, amivel a gazdasági növekedés fenntartható. Az önö k előtt lévő törvényjavaslat tartalmazza a gazdaságvédelmi akciótervben meghirdetett adóintézkedéseket, így a kisvállalati adó csökkentését, az adóelőlegfeltöltés eltörlését, az idegenforgalmat érintő szálláshelyáfának a csökkentését. Javasoljuk továbbá, hogy a fejlesztésiadókedvezmény ne csak az 500 millió forint értékhatár fölötti fejlesztéseknél, hanem a kisvállalkozókat vagy közepes vállalkozókat is érintő 50100 millió forintos értékhatárnál is járjon ez az adókedvezmény. A törvényjavaslat tartalmazz a továbbá a családvédelmi akciótervben foglalt négy- vagy többgyermekes anyák személyijövedelemadókedvezményének a szabályait. (10.30) Ezen szabályokon túlmenően számos egyszerűsítő, az adózókat terhelő adminisztrációs kötelezettséget mérséklő javaslato kat is magában foglal. Tisztelt Országgyűlés! A második törvényjavaslat, mint ahogy azt a címe is mutatja, elsősorban a Magyarország uniós kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges módosításokat tartalmazza. Tekintsük tehát át, hogy az egyes törvé nyjavaslatokat érintően milyen tartalmú módosításokról kéri a kormány az Országgyűlés döntését! A személyi jövedelemadózásban a javaslat a családvédelmi akciótervben meghirdetett intézkedés végrehajtásaként új adóalapkedvezmény bevezetését kezdeményezi. A javasolt szabályozás alapján azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és a gyermekeket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig, életük végéig mentesülnek a személyijövedelemadófizetési kötelezettség alól a munk ával szerzett jövedelmeik után. De nemcsak a munkabér számít munkával szerzett jövedelemnek, hanem például a megbízási díjak, az egyéni vállalkozók vállalkozói kivétje vagy az őstermelők jövedelmei is. Kedvezményre jogosító jövedelem a csecsemőgondozási dí j, a gyermekgondozási díj, a táppénz vagy a munkanélküliellátás is, amelyek egyébként szintén adóköteles jövedelmek. A kedvezmény bevezetését a kormány 2020. január 1jétől javasolja. Tisztelt Képviselők! Az őstermelők szociális hozzájárulási adójával kap csolatos adminisztráció terhei is csökkennek a törvényjavaslatban foglaltak alapján. Így figyelemmel a mezőgazdasági termelés szezonalitására is, a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a szociális hozzájárulási ad ó kapcsán. Negyedéves adóelőleget az éves bevallási kötelezettség mellett csak a biztosított mezőgazdasági őstermelő és a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátást választó kistermelő fizet a minimálbér vagy a vállalt összeg tárgynegyedévi összege ut án. A kormány adózási eszközökkel is elő kívánja segíteni, hogy a nemzetközi sportszervezetek központi irodái Magyarországra hozzák tevékenységüket. Ezért egyrészt az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szabályai 2020tól úgy mó dosulnak, hogy ezen szervezetek Magyarországon dolgozó munkavállalói is választhatják az ekho szerinti adózást, vagyis jövedelmük minimálbért meghaladó része után 15 százalékos mértékű ekhót fizethetnek. A minimálbérnek megfelelő összeg ugyanakkor az által ános szabályok szerint viseli a közterheket. Másrészt mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a kiemelt nemzetközi sportrendezvények, minősített események megrendezésével összefüggésben feladatot ellátó személyeknek kifizetett,
