Országgyűlési Napló - 2019. évi nyári rendkívüli ülésszak
2019. július 8. hétfő - 82. szám - Schmuck Erzsébet (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - "Magyarország klímatervének elmarasztalása - mit fog tenni a kormány, hogy ne sereghajtók legyünk?” címmel - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
1039 gyerekeket önök ellen. Ez szégyen! Ezt a választ nem tudom elfogadni. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK: Választ várok, képviselő úr. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Ké rdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 109 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta. Schmuck Erzsébet (LMP) - az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez - "Magyarország klímatervének elmarasztalása - mit fog tenni a kormány, hogy ne sereghajtók legyünk?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „Magyarország klímatervének elmarasztalása - mit fog tenni a kormány, hogy ne sereghajtók legyünk?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó. SCHMUCK ERZSÉBET (LMP) : Köszönöm a szót, eln ök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Fideszkormánynak sok éve és sok lehetősége lett volna arra, hogy gondoskodjon nemcsak az életképes, magas hozzáadott értékű, karbonsemleges és fenntartható gazdaság alapjainak megteremtéséről, de az éghajlatváltozáshoz va ló alkalmazkodás elősegítéséről is. Az látszott már a párizsi klímacsúcs előtt és után is, hogy a kormány csak a szavak szintjén, amúgy PRosan foglalkozik a témával. Nem véletlen, hogy három évig hagyta elfeküdni a nemzeti éghajlatváltozási stratégia parl amenti vitáját is, pedig az EU időben elkötelezte magát a párizsi egyezmény céljainak elérésében. Az Európai Bizottság már 2016 novemberében nyilvánosságra hozta az úgynevezett téli energiacsomagot, amely több új klíma- és energiapolitikai szabályozási jav aslat mellett nemzeti energia- és klímaterv kidolgozását kérte a tagállamoktól, egységes módszertannal, minimumkövetelményekkel. 2018. december 31ig kellett volna benyújtani az előzetes tervezetet, de Magyarország már ezt is csak késve, 2019. január végén tette meg, itthon pedig csak hónapokkal ezután ismerhettük meg, mi is van benne. Az Európai Bizottság most június 18án értékelte a tervezeteket. Eszerint a magyar kormány tervezete nem felel meg több minimumkövetelménynek sem, sokszor az sem látszik, hog y a kitűzött célok milyen intézkedésekkel és milyen forrásokkal érhetők el. Az üvegházhatású gázok kibocsátásában megfogalmazott célok ugyan éppen meglépik az uniós minimumot, de messze elmaradnak a lehetséges és az ország érdekét szolgáló ambiciózusabb cé loktól. Az épületenergetika, hulladékszektor, közlekedés, mezőgazdaság szektorokban megfogalmazott 7 százalékos csökkentési cél 2005höz képest ugyancsak szerény. A megújulók részarányában vállalt 20 százalékos érték a Bizottság szerint nem is tükrözi Magy arország lehetőségeit, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az uniós szintet 32 százalékban határozták meg. A tervezet nem jelöli meg az alkalmazkodási célokat sem. Államtitkár Úr! Mivel tudja magyarázni, hogy a magyar nemzeti energia- és klímaterv gyako rlatilag megbukott az EUs megmérettetésen? Milyen esély, politikai akarat van arra, hogy az év végéig adott türelmi időig egy ambiciózus, az ország valós érdekeit tükröző tervet tudnak összeállítani, beleértve a most teljesen hiányzó alkalmazkodási fejeze tet? És honnan lesz forrás a
