Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
997 Az EU rossz tanulója vagyunk: ez is egy óriási tévedés, a magyarországi üvegházgázkibocsátás egy főre jutó m ennyisége 2 millió tonnával kevesebb, mint az európai átlag. 2030ra abban a bizonyos nemzeti energia- és klímatervben teljes mértékben az Európai Unió vállalásaival összefüggésben legalább 40 százalékos üvegházgázkibocsátáscsökkentést vállaltunk a ’90es bázishoz képest. Betiltottuk a szélenergiát. Ha valaki utazik Bécsbe, látja, hogy forognak a szélkerekek, nem tiltottuk be a szélenergiát. Az erőforrásokat más megújuló energiaforrásokra koncentráljuk, mint ahogy minden ország: ahol a szél fúj, ott a szél energiára, ahol a nap süt, ott inkább célszerű a napenergiára koncentrálni a meglévő forrásokat; és sorolhatnám azokat a - hogy is mondjam csak? - félrevezető állításokat, amiket Tordai Bence itt megjegyzett. Annyit tennék még hozzá, hogy a kormány oldalár ól általában a forradalmakat nem szeretjük, sokkal inkább a kiegyensúlyozott, konzervatív megoldásokat. Lényegében azt szeretnénk elérni, hogy a gazdaság növekedésével kapcsolatos célok és a klímavédelem céljai között megtaláljuk azt az egyensúlyt, amikor technológiasemlegesen, költséghatékonyan és igazságosan tudjuk a klímavédelem egyébként kiemelten fontos kérdéseit elérni közösen. Ezzel kapcsolatban szeretnék arra utalni, hogy a folyamatban lévő éghajlatváltozási cselekvési terv, a nemzeti energia- és kl ímaterv döntően és alapvetően veszi figyelembe a klímaváltozás, a klímavédelem, az éghajlatvédelem követelményeit. Az energiaszektor átalakításában a klímavédelmi célokat úgy igyekszünk elérni, hogy az egyben az ellátásbiztonságot szolgálja, növelje a haza i energiaellátás biztonságát és a fogyasztók rezsiköltségeinek a mérséklését is szolgálják. Öt olyan terület van, amely kiemelten az energia- és klímapolitikánk fókuszában van, és ez itt elhangzott nagyon sok hozzászólásból, tehát azt gondolom, hogy sokat meríthetünk abból a támogatásból és javaslatokból, amelyek már elhangoztak. Ez az öt pont: az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások támogatása, a közlekedészöldítés, a nukleárisenergiahasznosítás és a szén, illetve lignittüzelés lehetős ég szerinti kiváltása. Itt hangsúlyoznám még egyszer, hogy a kormány részéről - ami a következő napirendi ponthoz is kapcsolódik - a nukleárisenergiahasznosítás kérdését alapvetően klímavédelmi területnek tekintjük. Ma Magyarországon a villamosenergiater melés 60 százaléka karbonsemleges, Magyarországon ebből 50 százalékot a nukleárisenergiatermelés és 10 százalékot a megújulóenergiatermelés ad. Itt elhangzott a francia példa, a francia kollégákkal együtt dolgozunk azon, egyébként a Nemzetközi Energia Üg ynökség keretein belül, hogy olyan politikákat alakítsunk ki, ahol az ambiciózus nukleáris- és megújulóenergiahasznosítási megoldások együtt tudják szolgálni egymást, vállvetve tudják szolgálni a klímavédelmi céloknak az elérését. Ennyit a klímavédelmi ké rdésekről, és ezen a ponton szeretnék kitérni arra, hogy hogyan is kerül a földgáz biztonsági készletezése az asztalra ebben a javaslatcsomagban. Itt elhangzott megint csak Tordai Bence részéről egy ilyen összeesküvéselmélet típusú koncepció, miszerint a kormány célja bizonyos oligarchák háttérbe szorítása lenne. Itt szeretném jelezni azt, hogy ezzel teljesen ellentétben a javasolt módosításnak két fontos célja van: a földgázenergiaellátási biztonságunknak az erősítése és a fogyasztói rezsiköltségek mérsé klése. Nyilván a képviselő urak és hölgyek számára is ismeretes, hogy Oroszország és Ukrajna között meglehetősen feszült helyzet alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakulnak a földgázellátási relációk 2019 vége után, amikor a két ország közötti szá llítási szerződések lejárnak. Természetszerűen ez a vita közelről érinti Magyarországot, Magyarország gázellátási biztonságát is, és a kormány oldaláról mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy bármilyen, ezzel a vitával kapcsolatos kockázat elé me njünk. A kockázatkezelésnek az egyik kiemelt területe a hazai földgáz biztonsági készletezése. Mint köztudott, Magyarország rendelkezik egy 1,2 milliárd köbméter kapacitású stratégiai biztonsági földgáztároló eszközzel, és a nevezett módosításoknak az a cé lja, hogy azok megvalósítása révén - tehát egyrészt, ami itt elhangzott, a stratégiai tárolással kapcsolatos