Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
995 azt is a legrosszabb módon, fatüzeléssel teljesítjük leginkább. Ennek megfele lően a leglassabban zöldítő EUtagállam vagyunk. Ha megnézzük, hogy az energiahatékonyság kérdésében, amely a klímaváltozás elleni küzdelem egyik fő terepe lenne, mit tesz a kormány, azt teszi, hogy minden, a lakosságnak szánt, az EUtól százmilliárdos nag yságrendben elvileg lehívható forrást inkább átirányít megint csak a haveri oligarchák cégeihez, legjobb esetben hitelt ad a lakosságnak, de éppen azokat zárja ki ezzel egyébként, akik a leginkább, a leghatékonyabban és a legnagyobb mértékben javíthatnának a légszennyezettségi, illetve a kibocsátási helyzeten Magyarországon. Borzasztóak egyszerűen az energiahatékonysági mutatók, amelyek nemcsak a klímára, nemcsak a levegő minőségére, hanem az emberek életminőségére ezen kívül álló területeken is hatnak. A h áztartások egyharmadát érinti az energiaszegénység. A nehéz helyzetben lévők egyszerűen mindent eltüzelnek, ami ég, hiszen ha a fázás, sőt adott esetben a fagyhalál - hiszen tudjuk, hogy évente százszámra fagynak meg emberek Magyarországon a saját lakásukb an , tehát ha a fagyhalál és a káros anyagokkal való tüzelés között kell választani, nyilván mindenki a mindenáron való fűtést választja. Évente tízezrek halnak meg Magyarországon a légszennyezés miatt, az első számú halálokok közé került ezzel. Egy kiseb b város lakosságát veszítjük el minden évben a por és a korom miatt. Elképesztő módon nő a széndioxid- és egyéb üvegházgázkibocsátás is ezzel párhuzamosan. Magyarországon, miközben Orbán Viktor azt mondja, sőt Áder János is úgy tesz, mintha nagyon kényel mes helyzetben lennénk és nem lenne felelősségünk, nem lenne feladatunk ebben az ügyben, csak azért, mert a kilencvenes évek elején a nagyon szennyező és egyébként rossz hatékonyságú nagyipari termelés összeomlott és emiatt csökkent a magyarországi kibocsá tás, szóval, csak ezért úgy tesznek, mintha nem lenne dolgunk, mintha kényelmesen hátradőlhetnénk, mintha könnyedén teljesítenénk azokat a kritériumokat, amelyeket az EU maga elé szabott. Innentől kezdve mintha nem lenne dolgunk a légszennyezés és a klímav áltozás elleni küzdelemmel. Ehhez képest az EU most szerencsére meglehetősen bátor és ambiciózus üzemmódra kapcsolt. Jávor Benedek és más harcos zöldpárti képviselők nyomására most, március 14én fogadott el az Európai Parlament egy olyan határozatot, amel y alapján az EU kibocsátáscsökkentési céljait 2030ra 40 helyett 55 százalékban határozza meg, illetve 2050re a nettó nulla, tehát a teljes klímasemlegesség célját tűzi ki az Európai Unió elé, és erre szólítja fel a tagállamokat. Volt szerencsénk a héten Orbán Viktorral erről is eszmét cserélni. Ő azt mondta, hogy lassan a testtel, várjuk meg, hogy mit tartalmaznak az egyes nemzeti cselekvési tervek 2020ra vonatkozóan, és ha azok nem mutatkoznak elég ambiciózusnak, ha azokat összesítve nem látjuk, hogy az EUs célkitűzések elérhetők, akkor majd kezdjünk el gondolkodni. Jávor Benedek és a Párbeszéd éppen ellenkezőleg véli ezt. Úgy gondoljuk, hogy az első, hogy meghatározzuk a célokat, közösen uniós szinten kell meghatároznunk a klímavédelmi harc céljait és ehhez kell hozzáigazítani a tagállami vállalásokat, a tagállami cselekvési terveket. Tehát innentől kezdve nem az a feladatunk, hogy az eddigi business as usual alapon valamit legyártsunk, és akkor elsüllyesszük majd a papírlerakatban, hanem hogy megnézzük , miként járulhatna hozzá Magyarország ahhoz, hogy teljesítsük ezeket az újabb ambiciózus, de létfeltételt jelentő vállalásokat, hogyan érhetnénk el Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt azt, hogy 2050re a teljes klímasemlegesség, a nettó nulla kl ímapolitikája, illetve kibocsátási politikája legyen meghatározó. Ennek megfelelően olyan programokat kellene kidolgozni, amelyek nemcsak a kötelező feladatok kipipálását jelentik, hanem valódi cselekvést indítanak el. Erről szól Jávor Benedeknek a „Zöld M agyarország energia útiterve”, erről szól az a zöldforradalom, erről szól az a zöldátállás, az a green new deal, amit szerte a világon baloldali és zöldpártok egyre keményebben és egyre határozottabban képviselnek, amely egyszerre teremti meg az átállás le hetőségét, fordítja visszájára a klímaváltozást és alkalmazkodik a megváltozott életkörülményekhez, egyszerre érvényesíti a társadalmi igazságosságot ebben a folyamatban, és koncentrál arra is, hogy új munkahelyeket teremtsen és olyan új gazdasági struktúr át hozzon létre, amely az emberek életminőségét szolgálja,
