Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - Az egyes klímapolitikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - KONCZ FERENC, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK: - DR. KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
984 volt az oka annak, hogy a madárállomány is ilyen nagy mértékben lecsökkent, de mondjuk, az egyéb betegségeket, vírusokat hordozó vérszívók száma viszont igenis szaporodik, és olyan betegségeknek, mint a nílusi láz, amik soha nem fordultak elő, mondjuk, korábban Magyarországon vagy csak elvétve, bizony 2025re Európában Szerbia utá n a második leggyakoribb előfordulása Magyarországon lesz. Természetesen sok olyan tényező van, amiben mi magunk is tehetünk ennek a hatásnak a megfékezéséért. Itt nagyon sok mindenről lehetne beszélni, akár az energiahatékonysági intézkedések kapcsán, aká r a lakossági szokások megváltozása kapcsán. Sok helyen részben a szegénység okán, részben más okokból kifolyólag a fatüzelésű tüzelőberendezésekben hulladékkal is tüzelnek, főleg műanyag hulladékkal, ami nemcsak az egészségre, de a klímára is rendkívül ká ros hatással bír. De természetesen az sem egy pozitív folyamat, hogy miközben a klímavédelem élharcosainak igyekszünk feltüntetni magunkat - köztársasági elnök úr legalábbis nemzetközi fórumokon , aközben a nálunk székelő összeszerelő üzemek, autógyárak k edvéért pedig derogációs kérelmekkel fordulunk az Európai Bizottsághoz, illetve nem is derogációs kérelmekkel, hanem nagyobb szennyezési kvótát kérve a lehetőségeinkhez képest, hiszen ezek az autógyárak adják ma, jelen pillanatban a magyar gazdaság egy jel entős részét, és sajnos ez egy egyoldalú függőséget jelent ahelyett, hogy klímasemleges vagy klímabarát iparágakkalpróbálná ezt a kormány kiváltani hosszabb távon, még inkább, és ahogy telnek az évek, egyre jobban építünk az autóiparra. Zárójelben jegyzem meg - és ez már inkább gazdasági kérdés , hogy amint egy világválság bekövetkezik, gazdasági válság, azt nyilván az autóipar fogja talán az elsők között megérezni, és ha egy ország gazdasága ennyire egyoldalúan az autóiparra és annak a beszállítóiparára é pül, akkor bizony nagyonnagyon érzékeny és kitett az ilyen gazdasági válságoknak. De ez nem klímavédelmi kérdés. A mezőgazdaság tekintetében is… - ez a klímavédelem szempontjából az egyik jelentős ágazat, hiszen az állattenyésztés miatt irtják ki a legtöb b erdőt világszerte, de Magyarországon is nagyonnagyon meg fogja sínyleni a klímaváltozás hatásait, hiszen előrejelzések szerint például 2050ben nem fog már burgonya teremni Magyarországon, és ez is azt jelzi, hogy egyre kevesebb a csapadék, egyre szélső ségesebb az eloszlás, és emiatt bizony nekünk nagyon oda kell figyelni a klímavédelmi intézkedésekre. A párizsi egyezmény 2 fokos célkitűzést írt elő, hogy a 2 fokon belül maradjon a felmelegedés mértéke, illetve lehetőség szerint 1,5 fok, ehhez képest a j elenlegi vállalások alapján 3 és 4 fok közé teszik azt a felmelegedési intervallumot, ami várhatóan be fog következni, ez pedig katasztrofális, valószínűleg visszafordíthatatlan következményekkel jár. Tehát nekünk mindenképpen cselekednünk kell, és radikál isan kell cselekednünk. Természetesen a közlekedési ágazatok… - ugye, itt a törvényjavaslatban is a légi közlekedésre vonatkozó szabályozás is felmerült, csak hogy utaljak valamiben magára a szabályozásra is. A légi közlekedés az egyike azoknak, amelyek le ginkább hozzájárulnak az üvegházhatású gázok kibocsátásához. Manapság rendkívül intenzív légi forgalom tapasztalható Magyarország területén is többek között, és nyilvánvaló, hogy a jövőben nem csökkenni, hanem növekedni fog ennek az intenzitása. Tehát meg kell próbálnunk a közlekedési ágazatokat is klímabarátabbá tenni, és ezeknek a szerkezetét, legalább a földi közlekedését megváltoztatni, és egyre inkább átterelni akár az elektromobilitás irányba. Természetesen ott sem mindegy, hogy milyen energiahordozób ól termeljük meg azt az áramot. Lehetőleg megújuló energiaforrások felé kellene elmozdulni. (12.20) Nagyon sok mindenről tudnék még beszélni természetesen ennek a témának a kapcsán. Azért is próbáltam egy kicsit tágabb prespektívából rávilágítani a kérdé sre, mert nagyon ritkán hangzik el a parlament előtt olyan felszólalás, amelyben mi magunk, országgyűlési képviselők, törvényhozók felelősségét hívjuk fel arra, hogy milyen fontos és súlyos kérdés előtt állunk. Még ma nem hisszük el, amíg egyre inkább a ké zzelfogható jeleit nem tapasztaljuk, mennyire hatással lesz a mindennapi életünkre, már a mi sajátunkra is, de a gyerekeinkére meg az unokáinkéra aztán végképp, és mi
