Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HENDE CSABA (Fidesz):
979 is számos tekintetben méltatta azokat a garanciákat, amelyek a bírói függetlenség tekintetében az eredeti törvényben is szerepel tek, és ezek erősítésére tett javaslatot bizonyos, nem mondom, hogy elhanyagolható, de mégiscsak részletkérdésekben. Tehát nem mondta azt, hogy alapjaiban, tendenciájában és struktúrájában ez a javaslat a jogállamiságra veszélyes lenne. (11.50) Itt utaln ék nagyon röviden a függetlenként felszólalt képviselőtársunk, Bősz Anett szavaira, aki magát liberálisként határozta meg ebben a vitában, és ezért kifogásolta azt, hogy az állam felügyelete alatt álló bíróság fog dönteni az állam és a polgár vitájában. (B ősz Anett: A kormány felügyeletéről volt szó! Szövegértelmezést javaslok!) Nos, kedves képviselőtársam, javaslom, hogy vegye számba a jelenlegi helyzetet, amely úgy szól… (Bősz Anett: Szövegértelmezést javaslok, képviselő úr! Szeretné kiforgatni a szavaima t!) Kérem, engedje meg, hogy elmondjam! Nem tudok önre figyelni is, meg beszélni is… (Zaj. - Az elnök csenget.) Köszönöm szépen. Sajnos, én ilyen egyszerű szerkezet vagyok, szeretném elmondani a zárszavamat. Természetesen ezt a vitát parlamentáris keretek között tudjuk folytatni akár a bizottságok ülésén, akár a sajtó hasábjain. Nos, jelenleg az elsőfokú közigazgatási határozatok fellebbezés folytán a kormányhivatalhoz kerülnek, és ott az állam hivatalnokai, állami tisztviselők döntenek az állam és a polgár ok közötti jogvitában. Ezen a helyzeten változtat ez a törvényjavaslat, amelynek az előképe a közigazgatási perrendtartás, már korábban elfogadásra került, amely azt mondja, hogy fő szabály szerint a jövőben egyfokú a közigazgatási eljárás, és a jogorvosla t azonnal bírói útra terelődik. A kormányhivatalnak arra lesz majd lehetősége, hogy ha látja, hogy az a kereset, az a per, amit a polgár indított az állam által meghozott elsőfokú határozatában, az tényleg megalapozottnak tűnik, nos ilyenkor módja van a pe r bármely szakaszában visszavonni ezt a határozatot, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalára utasítja az első fokot. Tehát tetszik érteni? Míg jelenleg az állam és a polgár vitába keveredik, először első fokon az elsőfokú közigazgatási szerv amúg y szigorú köztisztviselői vagy kormánytisztviselői, függelmi rendben dolgozó és létező alkalmazottai, tisztviselői döntenek, másodfokon meg ugyancsak. A jövőben pedig a közigazgatástól teljesen független bírói jogállású személyek, akik ugyanolyan bírók ám, mint az összes többi magyar bíróságon lévő bíró, hiszen az új törvény rögzíti, hogy egy egységes bírói jogállás van. Nincs külön rendes bírósági bíró meg közigazgatási bíró. És tetszik azt is tudni, ugye, hogy a jelenleg a közigazgatási perekben eljáró bí rák automatikusan egyoldalú nyilatkozatukkal át tudják kérni magukat mindenfajta zökkenő nélkül az új bírósági szervezetbe? Tehát nem arról van szó, hogy kívülről fogják feltölteni holmi pártkatonákkal és hasonlókkal, hanem a bírói hivatás, a bírói státusz elnyerésére méltó, annak feltételeivel rendelkező, az összes többi bíróval azonos feltételekkel rendelkező személyek közül történik meg a kiválasztás. Én remélem, hogy az ön liberális lelkét ezzel most meg tudtam nyugtatni, hiszen a liberalizmus lényege, hogy az emberi, állampolgári jogokat az állammal szemben próbálja védeni, a hivatali önkénnyel szemben próbál garanciákat biztosítani. No, ha valami, hát ez a törvény a legkényesebb liberális ízlést is kielégíti. De ha már önnél tartunk, mondott ön olyat i s, hogy maga a közigazgatási bíróság intézménye elfogadhatatlan - vesd össze az imént elmondottakkal , ezzel egy ország nem való az Európai Unió tagjai sorába - még mindig bólogat a képviselő asszony. Képviselő asszony, több mint a felét az Európai Unió t agállamainak akkor ki kell rúgni az EUból, mert több mint a felében önálló, független közigazgatási bírósági szervezetrendszer működik. Tehát nem értem önt, ha általánosít, hogy közigazgatási bírósággal egy ország nem való az EU sorába - akkor most miért rázza a fejét, hogy csak Magyarország nem, kivéve a gyevi bírót? Nem mér ön kettős mércével esetleg, kedves képviselő asszony? Nos, Tóbiás József, VargaDamm Andrea és Bősz Anett képviselőtársaim észrevételeivel, úgy hiszem, végeztünk. Megköszönöm Schmuck Erzsébetnek a kiegyensúlyozott, rendkívül kritikus, ám ugyanakkor nézetem szerint megfontolásra érdemes elemeket is tartalmazó javaslatát és beszédét. Ő érdekes
