Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA (Jobbik):
973 Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most pedig a Jobbik képviselője, VargaDamm Andrea képviselő asszony következik. Parancsoljon! DR. VARGADAMM ANDREA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Folytatom ott, ahol a vezérszónoki felszólalásomat abbahagytam. Pár szak asz van még, amelyek kapcsán érdemes beszélni a módosításokról. A közigazgatási törvény 47. §a egy új (6) bekezdéssel egészül ki, amely, azt gondolom egyébként, hogy valóban előremutató intézkedés, hiszen azok a bírák, akik a bírói függetlenség sérelmét e redményező igazgatási intézkedés áldozatai, ellene szólhatnak ezeknek. (11.20) Azt mondja a javaslat, hogy a bírói függetlenség elvének biztosítása érdekében, ha a közigazgatási bíró megítélése szerint a közigazgatási felsőbíróság elnökének valamely, őt közvetlenül érintő igazgatási intézkedése bírói függetlenségének sérelmét eredményezte, ennek megállapítását az intézkedés tudomására jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb 90 napon belül a szolgálati bíróságtól kérheti. Ez egy nagyon előremutató javaslat, bár azt gondolom, ismerve ezen jogszabály megalkotói csapatát, alapvetően szerintem azért tették meg, azért javasolják elfogadásra, mert nagy valószínűséggel a Velencei Bizottság olyan súlyos megállapításokat tett, és olyan módon követeli meg, h ogy itt a bírói függetlenség maradéktalanul érvényesüljön, amiről azt gondolja az előterjesztő, hogy ezzel majd meg fogják tudni oldani. A törvény 50. §a teljesen új szövegrésszel lépne hatályba 2020. január 1jétől, ami a másodelnökké váló kinevezés merí téséről szól: kik vehetnek részt ebben a munkában, kiket lehetne kinevezni, és itt az az alapvető módosítás, hogy kinyitja szintén a teljes bírói kar előtt ennek lehetőségét, legalább ötéves bírói gyakorlattal, és kiemel további olyan szakmai előéleteket, mint hatósági jogalkalmazói tevékenység, mint közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idő, mint ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként szerezett idő. Tehát sokkal nagyobb pályacsoportoknak nyitja ki ezt a leendő pozíciót, ami tulajdonképpen mindenképpen üdvözlendő. Már csak azért is, mert Trócsányi miniszter úr már második meghallgatásán mondta el 2018ban, előtte ’14ben, hogy ő azt szeretné, ha a bírói pálya a teljes szakvizsgázott jogászi társadalom számára jo bban nyitva lenne. A közigazgatási törvény 51. §ának (1) bekezdése is teljesen új szövegű lett, tehát teljesen újraszabályozták az eddigieket, ami szintén arról szól, hogy kik nevezhetők ki közigazgatási törvényszéki elnökké vagy másodelnökké, és itt is a z a lényege ennek, hogy nem szűkíti le a közigazgatási ügyszakban gyakorlatot szerzett bírákra, hanem kinyitja a teljes spektrumban. A 68. § (3) bekezdése szintén új szöveggel lép hatályba, ami gyakorlatilag arról szól, hogy a kiválasztási rendszert új ala pokra próbálja helyezni - nem annyira sikerrel , és még egy 72/A. § is lesz ebben az új törvényben, ahol további garanciális szabályok kerülnek megfogalmazásra. A 71. § egy új (3) bekezdéssel egészül ki, ami, azt gondolom, hogy megint egy ilyen Velencei B izottságot leszerelni vágyó rendelkezés, ami úgy szól, hogy a meghallgatás során különösen a pályázó szakmai felkészültségét, kifejezésmódját, valamint döntésképességét és lényeglátását kell értékelni. Tehát ez azt jelenti, hogy eddig tulajdonképpen a mini szter bármilyen szempontrendszert felállíthatott, amikor a kiválasztás meghallgatásai történtek, de most legalább valamifajta szempontrendszert megad a jogszabály, hogy mire kell figyelni, és ne az legyen a fontos, hogy milyen a bokája, milyen színű cipőt hord, és egyébként csinose az arca, hanem ezeknek a fontos feltételeknek kell megfelelni. A 72. § (2) bekezdés megint egy teljesen új szöveg az eredetihez képest, ami azt mondja, hogy ha a miniszter a meghallgatást követően a meghatározott szempontok alap ján nem ért egyet az OKBT
