Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
98 Ami azt az aggodalmat érinti, hogy az eddigi közalkalmazottak most a munka törvénykönyve s zerint kerülnek alkalmazásra: az a helyzet, hogy a munka törvénykönyvének a rugalmassága, ami a teljesítményt, a magasabb jövedelmet jelenti, adott. Abba ugyanolyan védelmi mechanizmusokat lehet beépíteni, mint ami a Kjt.ben a definíció szerint van. Ez eg y magyar sajátosság, ez egy másfajta módon működő egyetem. Nem gondolom, hogy bárki aggodalmát fejezte volna ki azért, mert mondjuk, a magyar egyházi intézmények vagy magánintézmények esetén az ott dolgozó kollégák nem a Kjt. szerint alkalmazottak. Miért M OL- és Richterrészvények, és miért nem lehet ezeket a részvényeket értékesíteni? Egyik oldalról lehetne azt mondani, hogy a részvényvagyon egy dinamikus dolog, amit lehet forgatni és lehet vele sok mindent tenni. A kormány úgy gondolta, hogy itt viszont a lapvetően az egyetem iránt érzett felelősség az, ami azt mondatta velünk, hogy ezt a vagyont, az alapító vagyont nem lehet értékesíteni. Természetesen vannak olyan szakaszok, ahol ez pozitív lenne, máshol negatív, de egyelőre az egyetem biztonsága szempont jából ez a javaslatunk, és azt gondolom, hogy ez egy eléggé legitim igény. Hogy minden más vagyont az alapítvány a későbbiekben - legyen az révény, állampapír, kötvény, ingatlan vagyon - mire használ és hogyan használja, az már az alapítvány dolga. De azt a biztonságot, amit ez az induló 380 milliárd forint értékű alapítói vagyon jelent, nem szeretné a kormány semmilyen módon veszélyeztetni. S azt gondolom, az, hogy egy állami vagyonrészt ilyen értelemben nem hagyunk értékesíteni egy adott cél érdekében, er kölcsileg abszolút elfogadható. Szabó Szabolcs képviselő úr azt mondta, hogy nem stabil ez a finanszírozás. Viszont megnyílt egy sor finanszírozási forma, ami egyébként egy állami egyetem számára nem elérhető. Ahogy mondtam, az állami egyetemeknek - ez pon tosan tudja, hiszen az ELTEn tanít - is sokfajta finanszírozási lehetőségük van. Itt ezek tárháza megnyílik. Azt gondolom, hogy ezt a vagyont, illetve ami hozzá kerül, menedzselni tudja, optimálisan menedzselni tudja. Ez egy nagyon fontos szempont volt. A kérdésére, hogy miért a Corvinus Egyetem: valószínűleg nem árulok el nagy titkot azzal, hogy a Corvinus Egyetem csak egy pilotprojekt. Tehát arról van szó, hogy a többi egyetem esetében is meg szeretnénk találni azt a flexibilis működési formát, ami egy e gyetemet nem az Áht. szabályai szerint működtet úgy, mint egy kormányhivatalt, hanem egy egyetemszerűbb működést jelent. Ennek az egyik lehetősége ez a fajta működés, ami ebben a törvényben leírásra került. Ennek is vannak különböző változatai, meg van más fajta működési forma is. Ezek is hamarosan kidolgozásra kerülnek. Az a kérdés, hogy mit követelünk a Corvinustól. Hát, itt azért van egy baj. Azért csinálja ezt az állam vagy a kormány, mert szeretnénk, hogy a Corvinus Egyetem jó egyetem legyen. De ha megs zakítja az állam mint alapító a viszonyt az alapítvánnyal, akkor nem támaszthat ilyen követelményeket. Ezt magának az alapítók által delegált kuratóriumnak, illetve az egyetemnek kell tudni megoldani. Ezért a jó működés feltételét mindenképpen megszabtuk, de hogy ez mit jelent, az egyetem bontsa le magának. Ez az egyetemi szabadság és autonómia körébe tartozik. Azt gondolom, az államnak ezt azon a szinten kell meghatározni, ahogy az alapításkor az alapítói okiratban leírta. Nagyon röviden ennyit szerettem v olna mondani, és köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, miniszter úr. Kettőperces felszólalások következnek. A DK képviselőcsoportjából Arató Gergely képviselő úr, parancsoljon! ARATÓ GERGELY (DK) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Ház! Nincs szerencséje Nacsa képviselő úrnak, aki a délkeletázsiai modellekre hivatkozott, merthogy vele szemben nekem volt szerencsém ezt egy magyar felsőoktatási intézményben kutatni. Ezért aztán el tudom neki árulni, hogy például Szingapú rban - amit a világ vezető oktatási modelljének tekintenek a délkeletázsiai világban, és amely egy nagyon sikeres
