Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről:
967 bíróságho z tud majd fordulni. De akár egy közérdekű adat kiperelése is erre a bíróságra fog tartozni. Tehát igen nagy súlyú az a törvény, amely előttünk áll. (10.50) Ez bizony egy olyan súlyú törvény, amely lehetőséget kínál a kormánynak arra, hogy újabb befolyást szerezzen bírósági döntésekre. Akár ennek az ellenkezőjét mondják és állítják, ez akkor is így van. És nemcsak azért van így, mert a Velencei Bizottság ezt állapította meg, hanem azért is, mert az önök jogi világa és mindaz, amit képviselnek a jogi függet lenségről, egész egyszerűen ellentétes azzal, ami normális államokban, demokratikus államokban bevett szokás. Nem véletlen, hogy többek között ez is a vádirat önökkel szemben, az Orbánkormánnyal szemben az Európai Parlamentben, s többek között ez is az eg yik vádpont arra, hogy önöket miért ítélte el az Európai Parlament, többek között erős néppárti szavazatokkal. Azt állapította meg a Velencei Bizottság erről az immár módosított javaslatról, hogy nincs hatékony fékek és ellensúlyok rendszere, és rendkívül kiterjedt hatáskörök koncentrálódnak a miniszter kezében. Nincsenek hatékony fékek és ellensúlyok ebben a rendszerben. A miniszter a bírák kinevezésére, előléptetésére olyan lehetőségeket kap, amelyek messze túlterjeszkednek azon, mint ami egy normális jog államban lehetséges lenne. Mindez kétségeket vet fel a valódi jogorvoslati eljárások hiányával kapcsolatosan. Azt kell mondjam, nincs garancia arra, hogy ezek a közigazgatási bíróságok elfogulatlanul és objektíven fognak döntéseket hozni. Olyan helyzetben vagyunk jelenleg, hogy azt az erős kritikát, amit a Velencei Bizottság megfogalmazott, lehet, hogy önök elkezdik kozmetikázni - ez egyébként már a Magyar Helsinki Bizottság hivatalos véleménye, hogy kozmetikázások elindulhatnak ebben a történetben , de ol yan valódi döntés, amely megnyugtatólag hatna a választókra és mindazokra, akik majd bírósági ügyekben fordulnának ezekhez a testületekhez, ezekben nem találják a megfelelő garanciát, s nemcsak jogi, hanem politikai garanciát. A Velencei Bizottság rendkívü l éles kritikáját tovább részletezném. Az új törvény nagy hatalmat helyez nagyon kevés vezető kezébe, tehát hiányoznak a hatalmat korlátozó fékek és ellensúlyok. A jelentés megemlíti, hogy nyolc éve ugyanezeket a problémákat a 2011es bírósági reform kapcs án egyszer már szóvá tette a Velencei Bizottság, és most részben ugyanezek a problémák térnek vissza. Ugyancsak a Velencei Bizottság állapítja meg, hogy az igazságügyi miniszternek túl nagy hatalma van a bírók kinevezése, karrierje, vezető pozícióba való e lőléptetése, fizetésük emelése szempontjából, valódi jogorvoslat nélkül. Több szempontból az igazságügyi miniszternek még Szájerné Handó Tündénél, a bíróságok igazgatását jelenleg ellátó Országos Bírósági Hivatal elnökénél is nagyobb hatalma lenne. A bírós ágok felállításakor a kezdeti időszakban is nagy hatalma volt a miniszternek. Hozzá tartozik a bíróságok méretének meghatározása, valamint a jövendőbeli bírók és bíróságok elnökeinek kiválasztását is túlzott mértékben tudja befolyásolni, és ehhez sem kapcs olódnak megfelelő garanciák. Ezért aztán a Velencei Bizottság nyomán a Helsinki Bizottság is arra kéri a kormányt, hogy vizsgálja felül a törvényt. További módosításokra, garanciákra van szükség annak érdekében, hogy az emberek, a választópolgárok jogbizto nságba vetett tudata erősödjön, stabilizálódjon, mert ilyen körülmények között egész egyszerűen arra fognak gondolni, hogy egy miniszter által, aki egyébként hamarosan Brüsszelbe költözik mint európai parlamenti képviselő… - már önmagában az is egy kérdést vet fel, hogy a majdani kinevezéseket milyen miniszter fogja felügyelni és végrehajtani. Ez a miniszter, hogy úgy mondjam, a Fidesz kemény vonalához fog tartozni, vagy egy olyan miniszter lesz, aki egy európai néppárti bármiféle döntés után mégiscsak egyf ajta felügyelet mellett hozhat meg olyan döntéseket, amelyek befolyásolhatják a közigazgatási bíróságok ítéletét. Ugyanis nincs kétségünk afelől, hogy olyan emberek is kerülhetnek ilyen bíróságok élére, sőt irányítottan lehet olyan bíróságokhoz küldeni maj d fontos pereket… - és nem tyúkperekről beszélek, hanem olyan perekről, amelyek a Választási Bizottság döntését lennének hivatottak megkérdőjelezni, vagy mondjuk egy adóhivatali döntést. Tehát szükségünk van további garanciákra annak érdekében, hogy
