Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 20. szerda - 62. szám - A közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - TÓBIÁS JÓZSEF, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
965 bíró kiválasztásával kapcsolatos. A bírói kiválasztással kapcsolatba n a probléma alapvetőan az, hogy az Országos Közigazgatási Bírói Tanács személyi tanácsként eljárva a miniszter elé terjeszt egy rangsort, amelyen az adott bírói álláshelyre pályázó jelöltek szerepelnek az OKBT általi szakmai pontrendszer szerinti sorrendb en. (10.40) Ezen a rangsoron azonban a miniszter gyakorlatilag korlátozás és szankció nélkül változtathat, az utolsóból akár elsőt csinálhat, ha a rangsorban utolsóként szereplő jelölt éppen csak megugrotta azt az 50 százalékos küszöböt, amely a felterje sztéshez kell, míg az első a pontok 100 százalékát megszerezte. A jelen javaslat ugyan tartalmaz módosításokat arra vonatkozóan, hogy hogyan köteles indokolni a felterjesztett rangsortól eltérést a miniszter, azonban ez távolról sem elegendő. Fel kell tenn i ugyanis a kérdést, hogy mi történik akkor, ha a miniszter pusztán politikai alapon dönti el, hogy ki lesz bíró, és döntése mindenféle szakmai alapot nélkülöz. A válasz pedig az, hogy semmi, a miniszteri döntés elleni kifogás ugyanis csak objektív szempon tok ellen irányulhat, a miniszter rangsort megváltoztató döntése pedig értelemszerűen nem lesz objektív, csak egy szubjektív döntés. Magyarán, olyan szempontokra hivatkozik az előterjesztő, hogy az objektivitást megőrizni lehet, ellenjavaslattal, véleménny el fordulni, ellenben amely nem objektív szempont lesz, ott nem lehet jogorvoslattal fordulni a tanácsnak. Nagyon érdekes, hogy önmagában az objektivitás és a jelenlegi kormány politikája milyen relációban van. Ezt most nem szeretném nagyon tágan értelmezn i, de hogy ez a törvényjavaslat nem biztosítja a miniszter hatalmával szembeni ellensúlyt, az biztos. Különösen fontos volna tehát, hogy a Velencei Bizottság álláspontjának ezen rendelkezését fontolja meg az előterjesztő, ugyanis azt javasolja a bizottság: amennyiben a miniszter és a bíróság nem ért egyet, akkor ismét kerüljön a rangsor a bíróságokhoz, és a bíróságoknak legyen beleszólása a bírói kinevezésekbe ezen a ponton is. Ezek alapján az MSZP azt javasolja, hogy a bírói kinevezésre vonatkozó eljárást akként változtassák meg, hogy amennyiben a miniszter a bíróság által felterjesztett rangsorral nem ért egyet, akkor a bíróság még egyszer dönthessen: fenntartjae az eredeti, általa javasolt rangsort, vagy egyetért a miniszter által felhozott érvekkel? Eze nkívül határozzák meg pontosan azokat az objektív feltételeket, amelyekre hivatkozva a miniszter az eredeti rangsortól eltérhet. Végezetül: biztosítsanak jogorvoslati lehetőséget annak, akit a bíróság vagy a miniszter a rangsor elejére sorol arra az esetre , ha a miniszter vagy az OKBT személyi tanácsa döntése alapján mégsem ő kerül az első helyre. Ezáltal a miniszter és a tanács túlhatalma is kiküszöbölhető volna. A második ilyen probléma a bírósági vezetők, pontosabban: a közigazgatási törvényszékek vezető inek a kinevezésével kapcsolatos. Az ő esetükben szintén a miniszternek van kinevezési jogköre. A Velencei Bizottság ezen jogkör vonatkozásában megjegyzi, hogy nehezen legitimálható, indokolható, tekintettel a pozíció politikailag kényes mivoltára, valamin t a miniszter egyébként is széles jogaira. Ezzel a javaslattal nehéz nem egyetérteni, érdemes volna megfontolni, hogy a bírósági vezető kinevezése vonatkozásában az Országos Közigazgatási Bírói Tanács és a közigazgatási bíróság elnöke járjon el úgy, hogy e gymás valódi ellensúlyai tudjanak lenni. A harmadik probléma végezetül a címzetes felsőbírósági cím adományozásával kapcsolatos. Ezt a címet a közigazgatási felsőbíróság elnökének javaslatára a miniszter adományozza. Ez azonban rendkívül kifogásolható - ah ogyan arra a Velencei Bizottság is rámutat az anyagában , a cím önmagában is a rendszernek lojális szolgálat jutalmazása lehet, amely befolyásolhatja a bírákat, azonban valójában a bírói függetlenségre jelenthet veszélyt. Még egyértelműbbé teszi, hogyha f igyelembe vesszük, hogy a címmel fizetésemelés jár, és ráadásul kifejezetten jelentős mértékű ez. Ebben az esetben, ha ilyen cím adományozásának lehetőségét mégis megnyitjuk, akkor gondoskodni kell arról, hogy ez a politikai befolyástól leginkább mentes le gyen. Ez alapján indokolt, hogy az OKBT számára megadja a törvényjavaslat a fent említett cím adományozásának jogát a miniszter
