Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ innovációért és technológiáért felelős miniszter:
93 Én úgy éreztem az eddigi vitából, hogy talán a külföldi hallgatók e rősebb megjelenése a magyar felsőoktatási rendszerben mintha ez negatív dolog lenne. Nagyon bízom abban, hogy az itt ülők ezt nem így gondolják, már csak azért sem, mert 2014ben a felsőoktatási stratégiában kitűztünk néhány célt. Az egyik cél az volt, hog y az akkor 5 százalék külföldi hallgatói arányt emeljük fel 15 százalékra. Ebbe az irányba haladunk egyébként, nem csak a Corvinus Egyetem, ebben más egyetemek ebben a pillanatban, azt gondolom, nagymértékben jeleskednek. Tehát ez egy jó irány egy olyan te rületnek, mint az oktatás, a kutatás, a nemzetköziségét pontosan az biztosítja, hogy minél több külföldi szereplő vegyen ebben részt, és a hallgatók ebbe a kategóriába tartoznak. Most 11 százaléknál tartunk, 15 százalékot tűztünk ki, és ne zárjuk ki egyébk ént azt, hogy ez az arány növekedni fog. Koloman képviselő úrnak: a vagyon nagysága nem ugyanaz, mint a hozam. Ebből a 380 milliárdnyi részvényvagyonból nem tudnánk megoldani a magyar felsőoktatás problémáit, mert egyszerűen nem erre van, ennek a hozama az , ami itt érdekes lesz. Alapvetően ez a fajta működésmód létezik a világ nagyon sok egyetemén. Ha megnézzük 2014ből ezt a felsőoktatási stratégiát, leírtunk egy olyan finanszírozási modellt, ami úgy általában a világon egyébként igaz. Ha megnézünk egy has onló módon működő amerikai egyetemet, ennek az amerikai egyetemnek a bevételi struktúrája, persze ez nem általános, nagyjából úgy néz ki, hogy a költségvetésének a negyedrészét hallgatói tandíjakból állják, negyedrészét különböző grantekből, negyedrészét d irekt megbízásokból, tehát piaci megbízásokból, az utolsó negyedrészét pedig alapvetően azoknak az embereknek a támogatásából, akiknek fontos az egyetem. Ma Magyarországon ezt nem nagyon tehetjük meg, különösen nem tehetjük meg az állami egyetemekkel, ugya nis senki nem fog egy állami egyetemnek támogatást adni, mert ott az állam válik tulajdonossá. Ezt a helyzetet itt most kezeltük ezzel, hogy itt alapvetően az egyetem lesz a fontos, és nem a mögötte lévő állam, fenntartó, hanem egy másik konstrukció jeleni k meg. Tehát alapvetően itt megnyitottunk egy olyan lehetőséget, amit aztán majd nyilván szeretnénk továbbvinni, ami az egyetemek ilyen értelmű támogatását lehetővé teszi. El kell menni Szingapúrba, meg kell kérdezni Szingapúrban egy diákot, hogy egy demok ráciában az egyetemek miért működnek ilyen módon, mint amit egyébként most itt tervezünk. Ami a tandíjas képzésekre vonatkozik, itt továbbra is a kiválóság számít, azt gondolom, ezt elmondtam a beszédemben, ezt nagyon sokszor nyilatkoztuk. Ami történik, ho gy az állami ösztöndíj helyébe a Corvinusösztöndíj lép be. Az állami ösztöndíjnál nem a hallgató szociális helyzete határozza meg azt, hogy ki lesz állami ösztöndíjas, hanem a teljesítménye. Ez így van most is, és így volt, és így lesz ezentúl is. Vannak önköltséges hallgatók is valóban, tehát nem kellett semmit elismernem. 2013 óta vannak a magyar felsőoktatási intézményekben önköltséges hallgatók, vannak persze. (Ungár Péter: Van tandíj!) Hát persze, kétfajta finanszírozási mód van. Képviselő úr, ez legf eljebb önnek új, de szerintem az itt lévők jelentős részének ez nem új. Vannak önköltséges hallgatók, akik kifizetik az önköltséget, ha nem kapnak állami ösztöndíjat. Itt csak annyi történik, hogy az állami ösztöndíj helyett Corvinus alapítványi ösztöndíj fog létrejönni. Hogy a vállalati és az alapítványi forma miért nem jó, eddig az állami formát nem tartottuk megfelelőnek, tehát el kell dönteni, hogy most melyik nem jó. Ez egy elég érdekes dolog. A finanszírozási rendszer, azt gondolom, ha valaki egy egye temet ismer, pontosan tudja, hogy a finanszírozási rendszer nagyon sok lábon áll, a magyar egyetemek is, kivéve tulajdonképpen ezt az utolsó elemet, ami a donációt jelenti, jelentős mértékben állami forrásból finanszírozódnak, egy kisebb mértékben különböz ő pályázati forrásokból, egy kisebb mértékben az önköltséges, ön által tandíjnak nevezett befizetésekből, és egészen picike mértékben vállalati direkt megbízásokból. Ez nem jól van így, 2014 óta ezen igyekszünk változtatni, és egyébként jól is haladunk sze rintem ezzel a dologgal, minden egyetem. Ami Koloman képviselő úrnak a társadalmi légkörrel, az Akadémiával kapcsolatos megjegyzését jelenti, ezt nem tudom hogy értelmezni, hogy Pálinkás József szerint minősíthetetlen hangnemben
