Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak

2019. március 19. kedd - 61. szám - A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lez... - ELNÖK: - VIGH LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:

873 jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, így a vallási egyesület, nyilvántartásba vett egyház,

bejegyzett egyház javára felajánlhassa az adófizető a személyi jövedelemadó úgynevezett egyházi 1

százalékát. A bevett egyházakon kívüli jogi személyiséggel r

endelkező vallási közösségek esetében a

felajánlás a következő költségvetési évtől, azaz 2020tól lehetséges. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV.

törvény módosítása meghatá

rozza, hogy az eddig csak a bevett egyházakat megillető költségvetési

támogatások, illetve pénzügyi kedvezmények milyen mértékben illetik meg a többi jogi

személyiséggel rendelkező vallási közösséget. A módosítás szabályozza az Alkotmánybíróság

hatáskörét

a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvényellenes működésére

vonatkozó, elvi véleményadással összefüggésben. A törvényjavaslat a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási

szabályokról szóló 2011. évi C

LXXXI. törvény módosítására tett javaslattal megalkotja a bevett

egyházakon kívül jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek bírósági nyilvántartásba

vételével kapcsolatos, részletes szabályokat is. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintéz

kedések és a szabálysértési elzárás

végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény tervezett módosítása széleskörűen biztosítja a

fogvatartottak szabad vallásgyakorlását, illetve a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek

ezzel összefüggő jogosítvá

nyait. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításával egyértelművé válik, hogy a

járadékban részesült hadirokkantak halála esetére nyújtott temetési hozzájárulás terhére az elhunyt

vagy családja kívánsága szerint a vallási szertartás költsége

i is temetési költségként elszámolhatók

legyenek. (19.00) Befejezésül: a törvényjavaslatnak az Állami Számvevőszékről szóló 2014. évi LXVI. törvény,

valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosításáról rendelkező szakaszai

sarkalato

sak. Tisztelt Előterjesztők! A kormány nevében az előterjesztést támogatjuk, és köszönöm szépen

mindazoknak, akik mindezt nemcsak figyelemmel kísérik, hanem támogatják ezt a módosítást is. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

(Taps a kormánypártok soraiból

.) ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként

megadom a szót Vigh Lászlónak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. VIGH LÁSZLÓ,

a Fidesz képviselőcsoportja részéről

: Köszönöm a szót, elnök úr. Ti

sztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2010es választásokat követően az új Országgyűlés feladata volt, hogy megreformálja az alapvető társadalmi

normákat képező jogszabályokat. A választások előtt mindenki számára ismert volt: ha a

FideszKDNPpárt

szövetség kap felhatalmazást, akkor a kommunizmus melegágyán fogant, a

rendszerváltás során jelentősen módosított, értéksemleges alkotmány helyett a jogszabályi hierarchia

csúcsára egy teljesen új, az alapvető értékeket megjelenítő, a szükséges változások

keretét

meghatározó jogszabály kerül megalkotásra. Az Alaptörvény elfogadását követően a szükséges társadalmi támogatottság mellett

elkezdődhetett az alapvető jogszabályok megújítása, az Alaptörvényhez igazítása. Ennek a

szellemiségében került megalkotásra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az

egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény. Az új törvényjavaslat elfogadásának indoka nemcsak az Alaptörvénynek történő megfeleltetés

volt, hanem a hatályban lévő jogszabályok által nyitva hagyott kiskapukat kihasználó