Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről:
85 versenyképes termék és versenyképes gazdaság, ahho z arra lenne szükség, hogy egy olyan gazdasági rendszer alakuljon ki Magyarországon, amelyikben a piaci szelekciónak van szerepe. Tehát igazából a versenyképességet tessék számon kérni Mészáros Lőrincen és társain, hogy vajon miért nincsen nekik, ha ilyen hatalmas nagy vállalatok és ilyen nagy dinamikával fejlődnek, miért nincsenek a hightech iparágakban nekik termékeik, hogy vajon miért nem adják a magyar exportnak jelentős részét, merthogy erre lenne szükség. (11.30) Tehát hiába nyúlunk mi bele ebbe az egész történetbe ilyen hályogkovács módon, ebből, azt gondolom, hogy nem lesz előrelépés. A miniszter úr azt is említette, hogy fokozatváltásra van szükség a felsőoktatásban. Ezzel én abszolút egyetértek, és azt gondolom, hogy igen időszerű lenne, mert im máron több mint negyven éve, hogy egyetemen tanítok, és azt látom, hogy az egyetemi oktatásnak a színvonala töretlenül csökken és süllyed monoton módon, és ez 2010 után sem állt meg, manapság is megy lefelé. A hallgatói létszám is jelentős mértékben csökke n, és most már az oktatói létszám csökkenése is különösen a vidékeken, olyan végvárakon, mint Pécs, nagyon jól érzékelhető. Tehát szükség lenne egy ilyen váltásra. Hogy valójában ez a modell, amelyet a miniszter úr itt felvázolt, lesze ennek a fokozatvált ásnak az eszköze, ez ügyben azt gondolom, hogy vannak bizony kételyek, ahogy azt az előttem szólók is megállapították. Mert azért ezek a célok igen ambiciózusak, tehát az, hogy Európa legjobb száz és a világ legjobb kétszáz egyeteme közé kerüljön be a Corv inus Egyetem, ez pontosan olyan típusú dolog, mint amikor Matolcsy úr azt vizionálja, és azt jelentette be, hogy 2030ra a magyar egy főre jutó GDP el fogja érni az osztrák GDPnek a 80 százalékát - ez nem lehetetlen esemény, de igen kicsi a valószínűsége, nullához közelítő. Azt gondolom, hogy ennek is nullához közelítő, alapvetően azért is, mert tulajdonképpen hogy milyen egy egyetemnek a színvonala, az erőteljesen függ attól a társadalmi közegtől is, amelyben van, és ez a magyar társadalmi közeg nem igazá ból kedvez az önálló, az autonóm gondolkodásnak, és nem igazából kedvez a tudománynak és a tudományos kutatásnak, ezek hiányában pedig, azt gondolom, nem nagyon várható áttörés. Az, hogy a Corvinust egy állami egyetemből egy magánegyetemmé - vagy nem állam i egyetemmé, alapítványi egyetemmé - alakítsuk át, az önmagában nem lenne egy rossz elképzelés, vagy nem lenne egy rossz cél, de sajnálatos módon azzal a metódussal, hogy na most azonnal csináljuk ezt meg, és nem egy szerves úti fejlődésnek az eredménye le nne ez, ugyanaz lesz az eredmény, mint ami a másik nagyon fontos cél esetében volt, hogy 2010 után lehetett látni, amikor a kormány bejelentette, hogy nagy szükség lenne arra, hogy hazai tulajdoni többségű vállalkozások legyenek, hogy a magyar nagytőkét me gteremtsük. Én magam is azt gondoltam, hogy ez egy nagyon jó cél, csak ezt a célt úgy kellett volna megvalósítani, hogy a piac szelektálja ki azt, hogy kik legyenek azok a vállalkozók, és nem központilag kijelölni. Most létrejött egy olyan nagytőkés osztál y ma Magyarországon, amelyiknek semmi köze a versenyhez és a versenyképességhez, amelyik egy ilyen oligarchikus felépítésű dolog, és a sikerük attól függ, hogy milyen közel állnak a miniszterelnökhöz, és hogyha a miniszterelnöknél elveszítik a bizalmat, ak kor gyakorlatilag a tőkéjüket is el fogják teljes egészében veszíteni, erre lehetett látni nagyon jó példákat Spéder és Simicska úr kapcsán. Nos, az, hogy alapítványi formába alakul át a Corvinus Egyetem, és vagyonjuttatás lesz, az mit jelent? Azt jelenti az előterjesztők szerint, hogy megvalósul az államtól való függetlenség, és az önállóság fog érvényre jutni. Ez az önállóság természetesen persze kérdéses, mert nyilvánvalóan a törvényben is az látszik, hogy ez a függetlenség nagyon korlátozott lehet, hisz en a kormány dönt a képzésekről, tehát hogy milyen képzéseket lehet indítani, és természetesen a döntő kérdés az, hogy vajon az alapítványnak a kuratóriumába kik kerülnek be, mert az alapítvány kuratóriuma fogja a fontos döntéseket meghozni. Tehát hogyha é n egy olyan metódusról hallottam volna vagy hallanék, amelyben az lenne, hogy mondjuk, a kuratóriumot a kormányzati oldal, az ellenzék és a szakma egyharmadegyharmad arányban adja, akkor már egy kicsit bizakodóbb lennék ebben a dologban, de
