Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. február 19. kedd - 54. szám - A Maecenas Universitatis Corvini Alapítványról, a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módo... - ELNÖK - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
80 Ezért van az, tisztelt képviselőtársaim, hogy az Országgyűlésben, ugyan Kiss úr nem szívesen hallja ezt, de az Országgyűlésben fogadták el azt a törvényt, amivel a magyar diákok többségét kizár ják a felsőoktatásban való továbbtanulásból azzal, hogy előírják a nyelvvizsgát, de nem teremtették meg a közoktatásban a nyelvoktatás feltételeit. Sőt, a középiskolák jelentős részében csökkentették a nyelvórák számát és a nyelvoktatásra rendelkezésre áll ó forrásokat. Persze akkor lehet utána kéthetes jutalomutakat fizetni, csak az a kérdés, hogy erre a pénzre nem lennee szükség inkább arra, hogy minden iskolában minden egyes diák normális nyelvoktatást kaphasson és nyelvoktatásban vehessen részt. Lezárjá k tehát a Corvinus kapuit a magyar hallgatók előtt, lezárják a Corvinus kapuit különösen azok előtt a hallgatók előtt, akik nem valamilyen tehetős fideszes családból jönnek, hanem egyszerű magyar polgárok gyerekei, és helyette fizetős külföldi diákok számá ra nyitják meg ezt az egyetemet. Mi történik az oktatókkal? Ezt elmondta őszintén miniszter úr. Mi fog történni? Az fog történni, hogy elvesztenek minden olyan védelmet, amit a közalkalmazotti státusz jelent, elvesztenek minden olyan jogot, amit az intézmé nyirányításban eddig élveztek, és helyette sima munkavállalókká válnak. Olyan munkavállalókká, akikről tudjuk, hogy önök mit gondolnak, hiszen a nyakukba szakították a rabszolgatörvényt. Ugyanez a rabszolgasors vár az egyetemi oktatókra is. Rájuk is érvény es lesz az, hogy nem érdeklik a családok önöket, nem érdekli a tiltakozás, önöket csak az érdekli, hogy hogyan lehet a magyar munkavállalókat minél jobban kiszipolyozni. A rabszolgatörvény tehát ki fog terjedni most már ezekre a munkavállalókra, az egyetem i oktatókra is, rájuk is a 400 óra túlmunka vár ingyen és a jogfosztás. Ebbe mi soha nem fogunk beletörődni, és ahogy tiltakozunk a rabszolgatörvény ellen is mindig, mert egy hazafi nem nyugodhat bele abba, hogy az országban dolgozó embereket megalázzák, z sarolják, megfosszák a jogaiktól, hasonlóképpen nem fogunk belenyugodni az egyetemi világban dolgozó oktatók esetében sem ebbe. Volt képe miniszter úrnak egyetemi autonómiáról beszélni, miközben ez a javaslat újabb komisszárt ü ltet az egyetem nyakába, most már nem egy komisszár lesz, nem egy felettes, a kancellár, lesz egy elnök is. Elnök, titkár, jegyző jól eljátszogatnak, a lényeg azonban az lesz, és a kancellári rendszer szakmai kudarca ezt bizonyította be, hogy egyetlen dolo gra jó csak ez a rendszer, hogy a kormány akaratát keresztülvigyék a felsőoktatás leépítésére, hogy ne tiltakozzanak az egyetemek a forráskivonás ellen, hanem a kancellárok rossz rendőrként verjék keresztül a leépítéseket. Erről szól az ELTE története, aho l elküldenek olyan oktatókat, akik pótolhatatlanok, és tönkretesznek olyan képzéseket, amelyeket egy önök után jövő hazafias és felelős kormány majd évtizedek alatt tud csak helyreállítani. (11.10) Ahogy az ELTEs leépítés jelenti, mutatja meg azt, hogy mit terveznek önök az állami felsőoktatásban, ugyanezt akarják a Corvinusban is végrehajtani, csak nagyobbakban. Ahogy jól látható módon miniszter úrnak a szeme előtt, ha tudásról, oktatásról, tudományról van szó, akkor csak a dollárjelek ugrálnak, csak a pénzügyi szempontok vannak jelen, ez fog történni a Corvinusszal is. Azok az oktatók és azok a képzések maradhatnak, amik pénzt termelnek a gazdáknak, önöknek, és azoknak az oktatóknak pedig, akik olyan területtel foglalkoznak, ami az országnak hasznos, a köznek hasznos, azoknak nem lesz helye ebben az új, privatizált üzleti modellben. Mi a helyzet a vagyonnal és a finanszírozással? Az látszólag nagyon szép modell, hogy majd berak az állam egy részvényvagyont, és majd abból gazdálkodik az egyetem. Egészen a következő válságig, amíg ennek a vagyonnak van reálhozama. Hogy utána mi van, azt persze nem tudjuk, akkor majd valahogy lesz. Merthogy egyébként nincs finanszírozási kötelezettség. Tehát az után a hallgató után, aki innen kezdve a Corvinusra jár, az álla m nem ad finanszírozást. Oldja meg maga! Ugye, azt írják, hogy majd köt vele szerződést a kormány. Hát, ha akar! Ha nem akar, akkor meg nem köt vele szerződést. Ha önök úgy gondolják, hogy a Corvinus teljesíti az önök parancsait, akkor kap állami pénzt, ha nem úgy gondolják, akkor nem kap állami pénzt. Csakhogy a közintézményeknek, a
