Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 19. kedd - 61. szám - Az ülésnap megnyitása - Megemlékezés a Magyarország náci megszállását követő tragikus eseményekről - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP):
760 A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szabályozást és módosítást hozott annak érdeké ben, hogy a munkaerőmobilitás nagyobb legyen, mint volt, például munkásszállók építésével, pénzbeli támogatásokkal, adóalapból való leírás lehetőségével, ami a munkába jutást segítette elő. Lehetne sorolni még azokat az eredményeket, amiket elértünk, de m ajd talán egy következő alkalommal erre is sort kerítünk, képviselő úr. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm, Cseresnyés Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkez ett a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjából Harrach Péter frakcióvezető úr: „Szabadságunk és függetlenségünk” címmel. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt erre a témára térnék, ami a közelmúltban, március 15én történt eseményekre utal, hadd emlékeztessek arra, hogy mentálhigiénés szakemberek gyakran hívják fel a figyelmünket a pozitív szemléletre, arra, hogy mindenben igyekezzünk a szépet és a jót észrevenni, mert ez a lelki egészség és a társadalom egészs ége szempontjából fontos. A tegnapi nap, amikor itt az ellenzéki hozzászólások történtek, megpróbáltam ezt alkalmazni, mérsékelt sikerrel, meg kell mondjam. Nem volt könnyű benne a szépet felfedezni, de azért egy kis reményre mégiscsak sikerült eljutnom, h ogy ez csupán egy kampányszöveg, és talán azok sem hiszik el, akik mondják, és még egy remény, hogy azok az indulatok, amik itt megfogalmazódtak, végleg nem fogják tönkretenni a magyar közélet állapotát. És ha már magyar közéletről van szó, akkor az ünnepe inkről is hadd szóljak, hiszen az egyéni szabadság és a nemzeti függetlenség az, ami március 15én bennünk megfogalmazódik. (10.00) A személyes szabadság a mi felfogásunk szerint abból áll, hogy a bensőnkbe írt erkölcsi természettörvény képessé tesz mink et arra, hogy a jó és a rossz között különbséget tegyünk. És ha ezt megtesszük, akkor konkrét esetben a lelkiismeretünk irányít ebbe az irányba, méghozzá a jó választásának az irányába, feltéve, ha egészséges a lelkiismeretünk. És végül a szabad akarat seg ít végrehajtani mindezt. Itt van valahol a személyes szabadság lényege a szabad akarat működésében. Ez egy belső szabadságot jelent, nem egy kényszertől mentes, külső kényszertől mentes szabadságot, hanem a belső függőségektől menteset. Sajnos, ha alkalmaz ni kívánjuk a mai világra ezt a gondolatot, azt kell látnunk, hogy a liberális világban éppen a tolerancia szavakban megfogalmazott tanításával ellentétben a gyakorlat azt jelenti, hogy csak a liberális gondolkodást fogadják el. A nyílt társadalom ideológu sai ezt meg is fogalmazták, most már nincs idő arra, hogy ezt részletezzem. Inkább áttérnék a nemzeti függetlenség kérdésére. Az első ötszáz évben történelmünk során, éppen a Szent István és utódai politikájának köszönhetően soha nem birodalmak uralma alat t álltunk, de később sajnos akár a német, a török vagy az orosz birodalom kiszolgáltatottjai lettünk, és ez a nemzeti függetlenség iránti vágyunkat még jobban növelte. Ha most ismét arra gondolok, hogy valamiképpen a mai viszonyokra is próbáljuk meg ezt al kalmazni vagy feltenni a kérdést, hogy hogyan állunk most, akkor azt kell mondanunk, hogy az Unió tagjaként a függetlenségünk egyes elemeit közösen gyakoroljuk, ahogy fogalmazni szoktunk, nem mondtunk le róla, de különösen nem mondunk le a maradékról és ez t védjük. Mi nem európai egyesült államokban gondolkodunk, hanem a szabad nemzetek szövetségében, és ez, azt hiszem, hogy azoknak a történelmi hagyományainknak is megfelel, amikre próbáltam utalni. A nemzeti függetlenségnek pedig van egy feltétele: egyfajt a nemzeti egység. Ez gyakran szóba kerül, de sajnos ritkán valósul meg. Amire az elején utaltam éppen a pozitív szemlélet kapcsán, az mutatja azokat a hiányosságokat, amelyek itt a parlamentben vagy a parlamenten kívül is ma megmutatkoznak.
