Országgyűlési Napló - 2019. évi tavaszi ülésszak
2019. március 11. hétfő - 59. szám - Azonnali kérdések és válaszok órája - Stummer János (Jobbik) - a pénzügyminiszternek - „Mennyire hiteles a kormány politikája?”címmel - ELNÖK: - BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
603 Kösz önöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A hétvégén benyújtott törvényjavaslatunkkal magyar kvótát akarunk a magyar munkahelyekre. A magyarkvótatörvény értelmében a jövőben minden tíz embernél többet foglalkoztató magyarországi munkál tató kötelezve lesz arra, hogy a tíz dolgozójából legalább kilenc rendelkezzen uniós állampolgársággal, a külföldi dolgozóikat pedig tanítsák meg legalább az alapfokú nyelvvizsga szintjéig magyarul. A magyarkvótatörvény a magyar dolgozókat, a magyar csalá dokat fogja védeni az önök stratégiai partnereinek gátlástalanságától és az önök által az országba beengedett 86 ezer gazdasági bevándorlótól. Azért akarjuk ezt a törvényt, mert elég volt abból, hogy a magyar melóst rabszolgának nézik a saját hazájában. El ég volt abból, hogy Dunaújvárosban hajléktalansággal fenyegethetik meg a magasabb bért követelő magyarokat; hogy Miskolcon karámba terelhetik a sztrájkolókat; hogy Esztergomban kirúghatják azt az embert, aki szakszervezetet akar létrehozni. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Szégyen!) Elég volt abból, hogy önök és a vendégmunkásokat immár tömegesen az országba betelepítő üzlettársaik a bolondját járatják ezzel az országgal; hogy amíg a magyar családapának Bristolban kell dolgoznia, addig önök a multival összek acsintva a padláson dugdossák Vlagyimirt, csak hogy a stratégiai partner minél több hasznot tudjon kiszivattyúzni az országból. A magyar munkavállalókat, a magyar családokat védi majd ez a törvény, a multinacionális cégeket pedig arra kényszeríti, hogy a m unkaerőhiány okozta problémát ne a Keletről behozott olcsó munkaerővel, hanem a magyaroknak fizetett, európai mércével mérve is tisztességes és versenyképes bérrel oldják meg. Önök most megmutathatják, hogy a magyar munkavállalók oldalán, nem pedig a külfö ldi rabszolgatartóik pártján állnak. Álljanak az ügy mellé, és a magyarkvótatörvénnyel védjük meg a magyar dolgozókat a közös hazánkba áramló gazdasági bevándorlóktól, hogy azok, akik Magyarországra jönnek, ne vehessék el a magyarok munkáját! A bérből és fizetésből élő emberek nem tudnak tovább várni, ne késlekedjenek sokáig a válasszal: támogatnia fogjáke a magyarkvótatörvényt? Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Bodó Sándor államtitkár úr válaszol az elhangzottakra. Paran csoljon, államtitkár úr! BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! A munka törvénykönyvének tavaly decemberi módosítása egyrészt a modern kor termelési mechanizmusainak igényére reagált, m ásrészt ezzel összefüggésben a munkakörülmények javítását célozta meg. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy az egyéni megállapodások kapcsán a decemberi törvénymódosítás eszközt ad mindkét félnek, hogy közösen alakíthassák ki a munkaidőbeosztás rendjét . A kormány 2012ben az új munka törvénykönyve megalkotásakor a munkavállalókat erősítő célból a törvénykönyv középpontjába helyezte a kollektív szerződést. Sem a törvénykönyv, sem az azóta két nagy uniós támogatásból lefolytatott projekt nem ért el akkora sikert a munkavállalók szervezkedése terén, mint ez a legutóbbi módosítás. Idén a szakszervezetek a törvény adta lehetőségekkel élve országszerte kollektív megállapodásokat kötnek a munkavállalók érdekeinek képviseletében. A kormány tehát nem fogja elvenn i ezt a lehetőséget ezután sem. Fontos megjegyezni, hogy a külföldiek magyarországi munkavállalásával kapcsolatban a magyar munkaerőpiacot egy bizonyos szabályozás, egy kvóta védi, amit a hazai vállalkozások messze nem haszná lnak ki. Harmadik országbeli állampolgárok ugyanis csak akkor foglalkoztathatók Magyarországon, ha az adott pozícióra a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat sem magyar, sem pedig uniós polgárt nem tud kiközvetíteni. Végezetül pedig jelzem, hogy kimagasló mért ékben, több mint 70 százalékkal emelkedtek a bérek a magyar munkaerőpiacon 2010 és ’18 között. A reálbérek tavaly 8,3 százalékkal növekedtek.
